Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Moravcsik Gyula: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti forrás 334
340 MORAVC61K GYULA-velük . hasonló életmódot folytató hun néphez alkalmazkodni. (42.) A szkíta népeknek, mondhatni, egyforma életmódjuk és szervezetük van; sok fő alatt állnak és a dolgokkal szemben közönyösek. Csupán a türkök és avarok népe fordít gondot hadirendre s így a többi szkíta népnél nagyobb erővel vívják az ember ember elleni harcokat. (44.) A türkök népe férfiakban gazdag, és szabad, távol áll tőle a többi dolgokban való ügyeskedés és jártasság; másban nincs gyakorlata, mint hogy vitézül viselkedjék ellenségeivel szemben. Az avarok népe pedig nagyon komisz és kétszínű s a harcokban igen járatos. (45.) Ezek a népek tehát, mint amelyek egy fő alatt állnak, fellebbvalóiktól kemény fenyítéseket állnak ki vétkeikért, s rem szeretet, hanem félelem tartja őket léken; a fáradalmakat és nehézségeket derekasan tűrik, elviselik a forróságot és fagyot s a szükségesekben való egyéb nélkülözést, mint afféle nomád népek. (46.) Fürkészők és színlelők, barátságtalanok és megbízhatatlanok, telhetetlen kincsszomj rabjai; semmibe se veszik az esküt, sem szerződéseket nem tartanak meg, sem ajándékokkal nem elégszenek meg, hanem mielőtt az adottat elfogadnák. fondorlaton és az egyezségek megszegésén törik a fejüket. (47.) Ügyesen kilesik a kedvező alkalmakat s azokat haladéktalanul kihasználják; ellenségeiket nem annyira karjukkal igyekeznek leküzdeni, mint inkább cselekkel, rajtaütésekkel és a szükségesekben való megszorítással. (48.) Fegyverzetük bőrvért. kard, íj és kopja s így a harcokban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak és, amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják. 42- A szkíta népeknek tehát,, mondhatni, egyforma életmódjuk és szervezetük van; sok fő alatt állnak és dol gok -kai szemben közönyösek; általaban"~nomád életet élnek. Csupán a Tvulyámk -és kívülük még a türkök "népe forcitt 'gondot hadirendre, mely hasonló náluk, s így a többi szkíta népnél nagyobb erővel vívják a közelharcokat és egy főnek az uralma alatt állnak. 43. Minthogy azonban a bulgárok magukénak vallják a Krisztusban való békét és a rómaiakkal közösen hisznek benne, az esküszegésüket követő megpróbáltatásuk után nem gondolunk arra, hogy ellenük fegyvert fogjunk, az istenségre hagyván a haditerveket ellenük. Ezért sem az ő, ellenünk alkalmazott csatarendjüket, sem pedig a miénket ellenük, egyelőre nem szándékozunk vázolni, mivelhogy ők egy hitnél fogva testvéreink és készek arra, hogy megtegyék, amiket javasolunk. 44. Ámde szólni fogunk a türkök szervezetéről és hadirendjéről, mely keveset vagy mit Sem különbözik a bulgárokétól; hogy férfiakban gazdag és szabad ez a nép s egyéb pompát és bőséget mellőzvén, csupán arra van gondja, hogy vitézül viselkedjék л maga ellenségeivel szemben. 45. Ez a nép tehát, amely egy fő alatt áll, fellebbvalóltö! Ktemény és súlyos büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért, s nem szeretet, hanem félelem tartja őt féken; л fáradalmakat és nehézségeket derekasan tűrik, dacolnak a hőséggel és faggyal és a szükségesekben való egyéb nélkülözéssel, mint afféle nomád nép. 46. A türkök törzsei fürkészők és szándékaikat rejtegetők, barátságtalanok és megbízhatatlanok, telhetetlen kincsszomj rabjai; semmibe se veszik az esküt, sem szerződéseket nem tartanak meg, sem ajándékokkal nem elégszenek meg, hanem mielőtt az adottat elfogadnák, fondorlaton és szerződésszegésen törik a fejüket. 47. Ügyesen kilesik a kedvező alkalmakat és ellenségeiket nem anr.yira Varjukkal és haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább esel, rajtaütés és a szükségesekben való megszorítás útján. 48. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak és, amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják. Üldöztetés közben