Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Moravcsik Gyula: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti forrás 334
336 MORAVC61K GYULA-Gyomlav úgy vélte, hogy a taktikai munkát vagy maga Maurikios császár (582—602) írta — az ő neve szerepel szerzőként egyes kéziratokban is — és ped;g 580 táján még mint hadvezér, vagy mint császár valaki mással iratta.1 0 Darkó pedig arra az eredményre jutott, hogy a mű szerzője Herakleios császár (610—641) volt, aki azt perzsa hadjárataira készülve írta 621-ben.1 1 Nézetünk szerint erűnek határozottan el'ene szól az a tény, hogy a munkában a szerző hivatkozik a perzsa háborúkban szerzett tapasztalataira (IX. 3. = 221. 1.). A szerzőség kérdésével kapcsolatban felmerült még e«y bizonyos Urbik'os és Rufus neve is. De bárki volt is a mű szerzőie, annvti bizonyos, hogy Bölcs Leó forrása vaöv a VI. század végén, vagy a VII. század elején keletkezett.12 Mi a következőkben megtartjuk a hagyományos Maurikios-féle taktika elnevezést. Ami a második kérdést illeti, hogy t. i. hogyan viszonylik Bö'cs Leó forrásához és mennyiben tekinthetők ez utóbbinak a magyarokra vonatkozó tudósításai hiteleseknek, arra vonatkozólag a korábbi magvar kutatók két, egymással merőben ellentétes nézetet nyilvánítottak. Gvomlay a két forrás pontos egybevetése alapján arra az eredménvrc jutott, hogy Leó császár szolgai módon egyszerűen kiírta forrását, a VI. századi avarok és türkök had' szokásait átvitte a IX. századi magyarokra, s így tudósításai teljesen értéktelenek és azoknak nincs helve a maövar történet kútfői között.1' Viszont Darkó ugyancsak beható vizsfá'ódások a'apján azt igyekezett bizonyítani, hogy Bölcs Leó három századdal korábbi forrását tudatosan írta át, mert felmerte* hogy azok a magyarok, akiket ő ismert, ugyanazt a takt'kát alkalmazták, mint a VI. századi türkök és avarok és más ..turáni népek", de forrása szövegén értesüléseinek megfelelően módosításokat eszközölt. Szerinte tehát Bölcs Leónak a honfoglaló magyarságra vonatkozó tudósításai teljes hitelt érdemelnek.14 Ahhoz, hogy vi'ágos és tiszta képet kapjunk arról, hogy hogyan viszonylik Bölcs Leó szövege forrásáéhoz, mennyiben módosította azt és mik a sa. iát hozzátételei, szükséges a két szöveget beható vizsgálat tárgyává tenni s azokat párhuzamos közlésben egymással szembeállítani. Ezt ezúttal magyar fordításban fogom megtenni. Erre annál nagyobb szükség van. mert etfvfelől a Maurk'os-féle taktika bennünket érdeklő rész'etének nincs még te'jes magyar fordítása — csak egves kiragadott mondatok fordítása található meg az idevonatkozó magyar szakirodalomban —, másfelől Bölcs Leó taktikája magyarokra vonatkozó részének a Masvar Honfoglalás Kútfői-ben megjelent, Vári Rezsőtől származó fordítása15 több tévedést tarta'maz. melyek részben még a Marczali Henriktől javított s az azon alapuló fordításokba is átmentek.16 Bölcs Leó szövegének itt közölt új magyar fordítása Várinak a Magyar Honfoglalás Kútfői-ben közzétett kritikai görög szövegén alapszik, amely a kéziratok gondos kollációja nyomán készült.1 7 Üjból összevetettem azt a 10 Id. m. 35—45. 1. 11 Id. m. 5—59. — Már Czebe Gyula id. h. 125—144. I. kifejtette, hogy Darkó érvei nem meggyőzök. L'jabo.iii ugyancsak a VII. század e'.ejcre datálja H. Zilliacus; Der Kampf der Weltsprachen im oströmischen Reich, Helsingfors 1935. 116—120. 1. és H. В.Пигулеи( кая Византия и Иран на рубеже IV и VII ьекон, Moszkva—Leningrad 1946, 28—32. 1 ; v. ö Moravcsik Gy.: Erasmus 2 (1949) 593—596. L 13 Id. m. 67—6S. " Id. m. 119—121. 15 MHK. 4 skk. lk. 10 Marczali H.: A" magyar történet kútfőinek kézikönyve 12—19. 1.; Mika S.: Történelmi olvasókönyv VI. 1910. 5—9. 1. 17 A szöveget magam is összevetettem a Várinál F-fel jelölt firenzei kczirattaL
