Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30

RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 31 forrásokból merített iratok másolatait is tartalmazza. A Csáky-levéltárban (most az O. L. őrzi) talált igen értékes anyagot kivonatosan közölte a Századok (Sz) 1873. évfolyamában: II. Rákóczi Ferencz kora a gr. Csák yak, Szepesv átmegye és а b. Palocsay-család levéltáraiban. A Károlyi-nemzetség levéltárát már nem használta, pedig ebben is akad néhány értékes adat. (Gazdag Rákóczi-kori anyagából egy vaskos kötetnyit kiadott Géresi Kálmán, A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. V. 1703— 1707. Bp., 1897.) A Radvánszky-család levéltára különösen az erdélyi jobbágymozgalom kezdetere nézve fontos. Egyes, számunkra is nélkülözhetetlen okmányait kiadta R. Kiss István, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása. Bp., 1960. (Közlemények a br. Radvánszky-család levéltárából. V. 4.) A Gencsy-család levéltára őrizte meg Rákóczi első hadiszabályzatát. L.: Bányay Károly, Adalékok a Rákóczi-kor történetéhez a Gencsy-család balkányi levéltárából. Történelmi Tár. T T.) 1904. évf. 35—48. A nagy Rákóczi-kori forráskiadvány, az Archívum Rákóczianum (AR) I. osztályának I. kötetében található levélgyüjtemény, a Summarius Extractus Ungaricus — a szatmári német várőrség által elfogott kuruc levelek kivonatai — szintén csak néhány levelet tartalmaz ebből az időből, de a maga egészében is fontos forrásunk volt. Átnéztem több nagy okmánygyüjtcményt. A volt múzeumi Törzsanyag-ban (most az O. L. őrzi), a budapesti egyetem könyvtárának Hevenesi- és Kaprinay-gyüjtemcnyében, a Magyar Tudományos Akadémia kéziratgyüjteményében találtam használható adatokat. A diplomáciai iratok — bár tanulmányomban Rákóczi diplomáciai tevékenységével nem foglalkoztam — is hasznomra voltak. Különösen Simonyi Ernő publikációja: Angol diplomatiai iratok II. Rákóczi Ferencz korára. (AR II. о. I. köt.) Néhány jó adat található J. Fiedlernél: Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczys und seiner Verbindungen mit dem Auslande. II. köt. Bécs, 1858. (Fontes Rerum Austriacarum. II.) —• Igen fontos forrás gr. Ehrenreich von Seeau három, Kleinburg Pálhoz írt levele: Briefe die Rakoczyschen Unruhen in Siebenbürgen betreffend. (Kiadta gr. Kemény József, Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens. (DFS) II. (Kolozsvár, 1840.) 299-309. A hozzáférhető megyei és városi levéltárak anyaga is szegényes. Kivétel Szabolcs vm. levéltára. (L.: Zimmermann Rezső: Adalékok II. Rákóczi Ferencz felkeléséhez Szabolcsvármegye levéltárából. TT 1909). Ugocsáéban már csak néhány adat akad. (L.: Komáromy András, Kurucz világi emlékek Ugocsa vármegye levéltárában. TT 1901. 396—411.) — Debrecen város jegyzőkönyvének naplószcrű feljegyzései a Rákóczifelkelés kezdetére nézve nélkülözhetetlenek. Kiadta Révész Imre, Napló II. Rákóczy Ferenc magyar nemzeti • szabadságharcainak idejéből Debrecen városának azon kori jegyzökönyve szerént. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező. (MPEIF) 1872. 421—443. A megyei és városi monográfiákban elvétve akad egy-egy hasznosítható adat. Az elbeszélő források jóval gazdagabbak. Első helyen kell említenünk Rákóczi emlékiratát: Mémoires du prince F. Rákóczy sur la guerre de Hongrie. (Eredeti kiadása: a Histoire des Révolutions de Hongrie. Hága, 1739. II., ill. V. kötetében.) Használata közben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fejedelem emlékezetére hagyatkozva írta, az események időrendje tekintetében tehát nem megbízható. Az embereket és eseményeket idehaza sokszor másként ítélte meg, mint az emigrációban a nagy csalódás után. Fontos eseményeket — olykor egész eseménysorozatokat — mellőz, a szabadságharc történetében jelentéktelen, de számára fontos dolgokat viszont szívesen részletez. Kár, hogy nincs kritikai kiadása. Legújabb fordítása, a Vas István-féle — a katonai szakkifejezések tekintetében pontatlan — fordítását hiba volt Thaly jegyzeteivel adni ki. Mindjárt utána a szatmári német helyőrség katonai naplója következik fontosság tekintetében: Diarium arcis et praesidii caesareo-regii tempore revolutionis Rákóczianae in annis 1703. et 1704 ab Ungaris obsessi. Jussu et mandato excellentisfsimi generalis de Kleghperg, dictante auditore Germano ex ipsius diario Germanico in Latinum idioma translatum. Fordítását Reviczky Imre nagyszöllősi harmincados végezte. Őtőle valók az AR. I. о. I. kötetében levő levélkivonatok is. A Diarium eredetileg Rákóczi Ferenc levéltárában Caps. 8. Fase. 6. jelzet alatt Diarium Reviczkianum cím alatt volt elhelyezve, most a Rákóczi-Aspremont levéltár Bellica című kötegében található. A Rákóczi-szabadságharc két első esztendejének egyik legjelentősebb forrása. Károlyi Sándor iratai is segítséget nyújtottak munkámban. A Rákóczi-kor kezdetéről összeállított iratgyüjteményét magyarra fordítva Waltherr Imre adta ki: