Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Grekov; B. D. : Hogyan hajtjuk végre a J. V. Sztálin "Marxizmus és nyelvtudomány" c. munkájában kitűzött feladatokat 309

F ET,ADATUNK SZTÁLIN „MARXIZMUS ÉS NYELVTUDOMÁNY" C. MŰVE UTAN 321 A feudalizmus előtti időszakot tehát korábbi időpontra kell tenni, a Kievi Állam megalakulását megelőző időpontra. így látom lehetségesnek új módon megoldani a feudalizmus kialakulásának problémáját Oroszországban, Sztálin elvtárs útmutatásainak megvilágításában. Ez nem egészen hasonlít arra, ahogyan ezt a folyamatot Sztálin elvtárs „Marxizmus és nyelvtudomány" című munkájának megjelenése előtt elképzeltük. Természetesen nem ez az egyetlen probléma, amit a történészeknek felül kell vizsgálniok. Sztálin elvtárs alapvető útmutatásainak termékeny alkalmazása képezi alapját a Történeti Intézet munkájának a többkötetes Világtörténelem és a Szovjetunió története című művekben. A történészekre még sok munka vár a népek és nemzetek keletkezésének, a nemzeti kultúrák kérdéseinek, a rabszolgatartó és a középkori feudális államok jellemzésének terén. Az elméleti gondolkodás elmélyítése a történettudományok terén, az elmélet pontosabb és finomabb alkalmazása a konkrét problémák kutatásánál — ez az alapvető feladat, ami a szovjet történészekre vár. Hatalmas jelentősége van Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkáinak az Anyagi Kultúra Története Intézetének számára is. Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkájának megjelenése előtt az Anyagi Kultúra Történetének Intézetében (IIMK), különösen annak leningrádi fiókintézetében egy sajátságos „Marr-kultusz" uralkodott. Sok tudományos munkatárs Marr hibás munkáira támaszkodott és maga is komoly hibákat követett el: úgy vélte, hogy a ínyeiv és a kultúra egy és ugyanaz, összezavarta az etnogenezis és a nyelv keletkezésének kérdéseit, stb. Sztálin elvtárs munkái, amelyek újabb felbecsülhetetlen gyarapodását jelentik a marxizmus-leninizmus kincsestárának, Marr hibás tételeit az archeológia terén is leleplezik. Az Anyagi Kultúra Történetének Intézete hatalmas munkát kellett, hogy elvégezzen a Marr vulgarizáló tételeiből származó hibák kiküszöbölésével s a szovjet archeológia problémáinak kidolgozásával Sztálin elvtárs munkáinak világánál. Ebből a célból az IIMK-ban egy éven keresztül rendszeresen tartottak különböző tanácskozásokat és vitákat, amelyeknek eredményei az „Izvesztyija AN SzSzSzR", a „Vesztnyik Drevnyej Isztorii", a „Voproszi Isztorii" hasábjain és az Osztály más időszaki kiadványaiban láttak napvilágot. Különösen ki kell emelni az IIMK Tudományos Tanácsának 1950 december 28—30-i nyilvános ülését, amely megvitatta az archeológia feladatait Sztálin elvtárs művének megvilágításában. Az ülésen feltárták és megvitatták azokat a hibákat, amelyeket az Intézet leningrádi fiókintézetének volt igazgatóhelyettese, A. P. Okladnyikov professzor követett el előadásában, és néhány más elvtárs felszólalásaiban, az Intézet leningrádi fiókintézete Tudományos Tanácsának 1950 novemberében tartott ülésén. A vita eredményeképpen megszabták az archeológia további feladatait és kidolgozták az intézkedéseket az archeológia különböző területein a Sztálin elvtárs által felállított problémák tanulmányozására. Az Intézet leningrádi fiókintézetének Tudományos Tanácsa külön ülést tartott a feltárt hibák leküzdésére. 1951 áprilisában, a Történelmi és Filozófiai Osztály ülésszakán és az IIMK plénumán, amelyek az elmúlt öt évben lezajlott archeológiai expedíciók eredményeivel foglalkoztak, meghallgatták P. N. Tretjakov, a történettudományok doktora előadását: „A szlávok eredetének kérdése Sztálin elvtársnak a nyelvről és nyelvtudományról írott munkái megvilágításában" és A. V. Arcihovszkdj, a történettudományok doktorának „Marr hatásának leküzdése az archeológiában" című előadását. Az Anyagi Kultúra Történetének Intézetében a nyelvészek, antropológusok és néprajzosok — a Tudományos Akadémia Intézetei és a Moszkvai Egyetem munkatársainak — részvételével megtartott elméleti konferenciáján