Századok – 1951

KRÓNIKA - 285

202 KRÓNIKA A Társulat vezetősége a megfelelő témakörök legjobb szakembereiből bírálóbizottságot küldött ki a pályamunkák elbírálására. Bírálatuk alapján a Társulat titkársága a pályadíjak kiosztására a következő javaslatot tette, melynek a vezetőség helyt adott: az első díjként kitűzött 3000 Ft-os díjat nem adjuk ki, ellenben két megemelt második díjat kapnak a következő munkák: Szántó Imre, az egri Pedagógiai Főiskola tanára „A gróf Festetich-család gazdálkodása 1711—1848" és Babies András, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa „A pécsi bányák és munkásaik története" című pályamunkája. Szántó Imre munkája a Festeti oh -lati f undi um mal foglalkozik és nagy forrásanyag alapján részletesen tárgyalja az e birtokokon lefolyt parasztmozgalmakat. A pályamunka nagy anyaggazdagságával és a marxizmus-leninizmus elméletének általában helyes alkalmazásával tűnt ki. Babies András munkájának érdeme, hogy gazdag anyagot hoz a pécskörnyéki bányásztat és a bányászat technikájának kifejlődéséhez, megmutatja a kialakuló kapitalizmus viszonyai között a bányamunkásság súlyos kizsákmányoltságát és a szociáldemokrata pártnak a bányamunkásság harcát fékező szerepét. Ha szerző a marxizmus-leninizmus iránymutató tanításait munkája felépítésében és értékeléseiben következetesebben érvényesítette volna, pályaműve, amely a bányamunkásság harcainak és helyzetének feltárásával nagy szolgálatot tesz történettudományunknak, még értékesebb lett volna. Harmadik díjban részesül Kónya Sándor, Giday Kálmán és Pollák Dénes munkája. Kónya Sándor „Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság történetéhez" címmel kisebb terjedelmű, de a Tanácsköztársaság történetének teljesebb és kimerítőbb feldolgozásához értékes tanulmányt írt. Ez a munka hasznos anyagot hoz és a marxizmus-leninizmus elméletét jól érvényesíti. Debrecenben a Tanácsköztársaság rövid ideig állott fenn, de a munka rávilágít arra, hogy ez alatt a rövid idő alatt is mennyit tett a proletárhatalom a dolgozók érdekében. Kónya Sándor tanulmánya egyben leleplezi a munkásáruló jobboldali szociáldemokraták és az ötödik hadoszlop áruló és bomlasztó tevékenységét is. „ Giday Kálmán tanulmánya a szegedi munkásmozgalom 1848—1918-ig terjedő szakaszával foglalkozik. Felvázolja a tőkés fejlődés és a munkásmozgalom szegedi kezdeteit, részletesebben foglalkozik a szervezett munkásmozgalom kialakulásával. A tanulmány nagy érdeme, hogy Rákosi elvtárs szegedi pártalapító munkájáról és a szegedi munkásmozgalomról adatokat szolgáltat Giday Kálmán dolgozata mind témaválasztásában, mind problémafelvetésében igen pozitív, azonban még csak a helyi sajtóanyagra és az irodalmi feldolgozásokra támaszkodik, s a levéltári iratokat nem aknázza ki. További hiányossága, hogy az első világháború négy esztendejének fontos szakaszát elhanyagolja. Pollák Dénes „Az ózdi vasgyár története" c. munkával pályázott. Pollák Dénes munkáscsaládból származik s annak a gyárnak a történetét dolgozta fel, melyhez családját nemzedékek során fűzték a munka és a munkásharcok nagy kötelékei. Lelkes kutatása buzdítást és folytatást érdemel, bár mostani formájában, szakmai tekintetben még több kívánnivalót hagy hátra. A beérkezett pályázatokat kizárólag vidéki dolgozók /készítették. Nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült a Társulatnak a vidéki történészekkel a pályázaton keresztül is kapcsolatot teremteni. Kívánatos lett volna azonban, ha kezdő történészek és középiskolai tanárok nagyobb számban is bekapcsolódtak volna a pályázatba. Következő pályázataink kiírásánál ennek elérésére fokozottabban fogunk törekedni. r