Századok – 1951

SZEMLE - Fekete Sándor: Márciusi fiatalok (ism. Borús József) 265

SZEMLE 267 márciusiak legfőbb erőforrása. .." (79.) A pesti nép a forradalom egész időszakában „a reakció következetes ellenfele, a liberális nemesség előrehajtó, ösztönző támogatója". (78.) Az 1848-as forradalom súlyos hibája volt, hogy a kormány a nemzetiségek felé elvileg helytelen, „keménykezű" politikát folytatott, ugyanakkor meghunyászkodott a nemzetiségeket ellenünk bujtogató kamarilla előtt. A márciusiak igyekeznek a kormányt helyes nemzetiségi politikára bírni, egyben maguk is harcolnak a nemzetiségek megnyèréséért. Nemzetiségi politkájuk lényege — Táncsics megfogalmazásában — ez: „Midőn saját szabadságunk fenntartásán munkálkodunk, egyszersmind kötelességünk más, szomszéd népeknek szabadságuk kivívhatására segédkezet nyújtani." (91. 1.) A forradalmi erők áprilisi visszavonulása után a márciusi ifjúság a nemzetgyűlési választásoktól várta az új fellendülést. Ezeken a választásokon azonban az egész radikális baloldal vereséget szenvedett a reakció, elsősorban az egyház uszításai mliatt, valamint a parasztsággal való kapcsolat hiánya következtében. A választások után a márciusi ifjúság politikájának középpontjába a nemzeti függetlenség védelme, a mindjobban erősbödő ellenforradami erők elleni harc kerül. Ennek a harcnak érdekében jön létre 1848 július 16-án az Egyenlőségi Társulat, a magyar forradalom legkiválóbb elemeinek egységes, forradalmi szervezete. .,A márciusi ifjúság ettől kezdve ennek a szervezetnek, ennek a politikai tábornak, a magyar forradalom balszárnyának keretei között lép fel, ennek a pártnak legaktívabb, legharcosabb bázisa•" (113.) 1848 szeptemberétől kezdve a haza védelme a márciusi fiatalokat is a frontra szólította, a hősök „szuronyszegezve és forradalmi dalt énekelve mentek az ágyúk elébe." (165.) Ezek a hősök „a néphez való hűség s a függetlenség szeretetének ragyogó példáit hagyták az utókorra". (U. o.) A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy a márciusiak lényegében felolvadtak a hadseregben. Arról azonban, hogy a hadsereg forradalmi szellemének alakításában, a szabadságharc különböző frontjain milyen szerepet játszottak, hogyan vitték előre gyakorlatban a függetlenségi harc sikerét, a tanulmány terjedelméhez képest kevés szó esik. Nem ismerjük meg a márciusi ifjúság állásfoglalását a forradalom és szabadságharc egész menetére döntő kihatást gvakoiló olyan katonai kérdésekben, mint pl. Bécs felmentésének elmulasztása 1848 októberében. A márciusiak a hadseregben is a forradalmat szolgálják és szembenállnak a hivatalos hadvezetéssel. Ez a szembenállás „lényegében politikai természetű volt". (164.) A kérdés egésze azonban még egyáltalán nincs tisztázva, ezért a márciusiakról a honvédelemben játszott szerepük alapos megvilágítása nélkül beszélni feltétlenül hiba. A tanulmány a márciusi ideológia részletes ismertetésével fejeződik be. A márciusi ideológia a francia felvilágosodásból származik. A forma francia, de a tartalom magyar. A szerző nyomatékosan emeli ki, hogy „ •.. a márcusi ideológia igenis a magyar valóságban gyökerezett, abból nőtt ki, s annak megváltoztatására törekedett." (183. 1.) A márciusiak felismerték az osztályeillenségeket, a reakciós erők egységével szemben pedig hirdették a szomszéd népekkel való megbékélést, a demokratikus erők egybefogását. Nemzetköziségük a magyar nép, a magyar haza szenvedélyes szeretetén alapult. Vasvári ezt egyik beszédében így fogalmazta meg: „...azon párthoz tartozunk, mely szinte (szintén) egy szebb jövő után sóvárog s egy cseppet akar képezni a világszabadság tengerében ... E párt akar hajnalt deríteni Hunniára, melyre eddigien az éjféli sötétség fátyla borult." (204.) A munka értékét a felhozott hiányosságok lényegében nem csökkentik. Fekete Sándor a tanulmány során a márciusi fiatalok száz év előtti harcának nemzeti és nemzetközi vonatkozású kérdéseit jelenlegi feladatainkkal kapcsolja egybe. A márciusi fiatalok küzdelmei legszebb haladó hagyományaink közé tartoznak, tanulmányozásuk és megismerésük ma egész dolgozó népünk számára fegyvert jelent a béke megvédéséért és a szocializmus építéséért vívott harcban. BORÚS TÓ^EF