Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Zsuzsanna: Adalékok a Vatikán politikájához az 1929-33-as világgazdasági-válság éveiben 239

240 kulcsár zsuzsánna nemzetközi spekulációkban résztvevő üzletember érdeklődik a gazdasági helyzet alakulása iránt. Barcza erről így ír: „A napokban alkalmam volt egy a Vatikánhoz közelálló személyiséggel a Szentszék pénzügyi helyzetéről beszélgetést folytathatni. Ismerősöm információi szerint a Szentszék pénzügyi helyzete rtia korántsem oly kedvező, mint volt a háború előtt. Mint a háború alatt és főleg az azt követő években Európában jóformán mindenki, úgy a Szentszék is elkezdett spekulálni* és ezeken az üzleteken igen sokat veszített. Főleg a német márka teljes elértéktelenedése volt nagy anyagi csapás a Szentszékre nézve, mert midőn a német márka a háborút közvetlen követő időkben ijesztően zuhant lefelé, a Szentszék igen nagy tételben vásárolt német valutát abból az okoskodásból indulva ki, mint különben igen sokan, hogy ily olcsón német valutát venni már csakis jó üzlet lehet. Midőn azután a német márka régi értékének atomjaira romlott le, akkor tűnt csak ki ezen spekuláció teljes balsikere. Sokat vesztett a Szentszék az olasz lírán is. A Szentszék, okulva a" háború alatt és az azután következő idők balul kiütött üzletein visszatért régi tradicionális pénzkezelési rendszeréhez és vagyonának egy nagy részét készpénzben itteni bankokban helyezte el minek azután az lett a következménye, hogy a líra lassú leromlása folytán ezen összegek reális értéke is felére, majd negyedére olvadt össze."3 Mellesleg meg kell említenünk, hogy a Vatikán, pénzének olasz bankokban való elhelyezésével, kétségtelenül segíteni kívánt a fasiszta kormányzat pénzügyeinek rendbehozásában. A márka, líra és egyéb börzeüzletek veszteségei mellett kedvezőtlenül befolyásolta a pápaság pénzügyi helyzetét a hatalmas egyházi földbirtokok jövedelmeinek megcsappanása és a földbirtokárak zuhanása is. Amikor XI. Pius a magyar hercegprímást fogadva, jövedelmei csökkenéséről panaszkodott, felemlítette, hogy „az egyházi birtokok jövedelmei a földtermények árának zuhanása miatt átlagban 50°/o-kal alacsonyabbak, mint voltak még tavaly is".4 A spekulációban elszenvedett veszteségeknél s az egyházi földbirtokok értékének és 'hozadékának csökkenésénél súlyosabban érintette a Vatikánt az adózó hívek általános elszegényedése folytán beállott jövedelemkiesés. A helyzet e tekintetben már a válság kitörése előtt sem volt túlságosan kedvező a pápaság számára. „Ami a Szentszék jelenlegi jövedelmeit illeti úgy a jelenlegi helyzet ebben a tekintetben is eléggé súlyos. A háború következtében az összes európai nemzetek és népek, a győzők mint a legyőzöttek egyaránt, elszegényedvén a Szentszék jövedelmei lényegesen megcsappantak."6 A válság éveiben a hívek adományai még jobban megcsappantak. Erről XI. Pius és bíborosai többízben nyilatkoztaik s mindig igen keserű hangnemben. „A Pápa panaszkodott a Hercegprímásnak, hogy a mostani világválság és a mindenütt uralkodó politikai és szociális nehézségek a Szentszékre is mily kellemetlen hatást gyakorolnak, mert ... a hívek anyagi jóléte ... erősen megcsappanván, már nem képesek oly mértékben egyházi célokra áldozni, mint az kívánatos volna... Mindezek az általános és különleges tünetek Ö Szentségét mélyen lehangolják és a Hercegprímás egyenesen megdöbbent a felett, hogy a Pápa mily sötétnek és kilátástalannak látja az általános európai helyzetet."1

1 A pápa nem nyugodott bele pénzügyeinek rohamos romlásába, hanem igyekezett új jövedelmi forrásokra szert tenni. Évszázados gyakorlata alapján * összes kiemelések tőlem. K. Zs. 3 Küm. Pol. 54. 1928. 1178. sz. 1928. márc. 6. 4 Küm. Pol. 54. 1930. 3908. sz. 1930. okt. 18. 5 Küm. Pol. 54. 1928. 1*178. sz. 1928. márc. 6. 6 Küm- Pol. 54. 1930. 3908. sz. 1930. okt. 18.