Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kálmán: Stromfeld Aurél a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 213
222 NAGY KÁLMÁN A tiszántúli hadműveletek sikeres végrehajtását, a kommunisták példamutató magatartása és politikai munkája igen eredményesen segítette elő. A Tanácsköztársaság vezetői már a hatalom átvétele időpontjában tisztában voltak azzal, hogy a fiatal Tanácsmagyarország létét fegyverrel kell megvédeniük a rájuk törő imperialista erőkkel szemben. Azonnal megkezdték a magyar Vörös Hadsereg megszervezését. Az idő azonban annyira rövid volt, és a hadsereg megalakulása még annyira a kezdetén volt, amikor a cseh és román burzsoázia támadása megindult, hogy komoly, szervezett hadseregről s ezen belül a politikai szervezet alapos kiépítettségéről a tiszántúli hadműveletek időszakában még nem lehetett szó. A hirtelen megszervezett munka hiányosságai látszanak az ellenőrzés és az éberség területén is. Másként nem lett volna lehetséges, hogy a székely különítmény vezetőinek a proletárdiktatúra kikiáltásától kezdve, április 26-ig folytatott áruló tevékenységét idejében nem vették észre. Л Tanácskormány szerepe és a kommunisták jelentősége az új magyar Vörös Hadsereg megszervezése' idején és a dicsőséges felvidéki hadjárat során bontakozott ki. Itt már teljesen érvényre jutott a proletár forradalmi szellem hatalmas, fölényes ereje az imperialista burzsoá hadseregek szellemével szemben. A dolgozók szabad hazájáért a proletárok napok alatt alkottak hadsereget. A munka hadserege a diadalmas fegyverek hadseregévé vált, amely messze űzte a betolakodó ellenséges erőket és nem rajta múlott, hogy a Tanácsköztársaság hősi küzdelmeit nem győzelemmel fejezte be. A Forradalmi Kormányzótanács május 6-án kiterjesztette Stromfeld hatáskörét. A Vörös Hadsereg vezetésére felállította az egységes Hadseregparancsnokságot, melynek vezérkari főnökévé Stromfeld Aurélt nevezte ki. A Hadseregparancsnokság első intézkedése a következőképpen szólt: „A Kormányzótanács határozata alapján a Köztársaság összes harcrakész csapatai felett a parancsnokságot május hó 6-án d. u. 6 h-kor átveszem. Eme csapatok, parancsnokságok, stb. összes ügyeit ennélfogva a „Hadseregparancsnokság vezeti, Gödöllő székhellyel." Az északi arcvonalon, Salgótarjánnál Rákosi Mátyás irányításával,3 5 az arcvonal többi részén pedig, s a Tisza vonalán Stromfeld intézkedései alapján megszilárdult a helyzet. Stromfeld a magyar Vörös Hadsereg katonai megszervezésének munkáját a legnagyobb lelkesedéssel és gyorsasággal, éjjel-nappal végezte. A hadseregszervezés biztosítására úgy intézkedett, hogy a Tisza mentén és a többi ellenséges arcvonalakon csak gyenge biztosító osztagokat hagyott vissza, Hatvan területén pedig központi hadseregtartalékot állított fel. A Hadseregparancsnokság által kiadott 504/8. hdm.—1919. sz. intézkedés Stromfeld következő elhatározását mutatja: „Szándék: 1. Tisza megfigyelés: a ceglédi Alpártól Kiskörűig, 2- Sárói csoport Kiskörétől Dorogmáig, balszámyát a Tisza mentén északkeletre és Emőd felé biztosítva, 3. Miskolc és Eger felé csak biztosító osztagok. 4. A 6. ho. (6. zlj. + 2 üteggel) a legrövidebb idő alatt, legfeljebb 48 óra alatt, mint hsg tartalék Hatvan környékére hozni. Ha az ellenség tovább Salgótarján felé előnyomul, a hadsereg tartalék Kisterenyére vonatik, onnan Salgótarjánon át északi irányban ellentámadásra mennek át."3 0 A hadseregtartalék felállítását 12 régi zászlóaljból és 16 új munkászászlóaljból tervezte. A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplója mutatja, hogy Stromfeld igyekezett lehetőleg minden erőt a tartalékba összevonni." 34 H.L.M.T. VH. ir. IV. 29—V. 5. köteg 328. és hdm. napló 1919. V. 1—V. 30. 11. ' 35 A Rákosi-per. Id. kiad- 315. és Réti Lászó: A Magvar Tanácsköztársaság 1919.. Bpest Szikra 1951. 16. M H.L.M.T. VH. ir- Id. köteg 253. fsz. 37 Hnpb. közli, hogy 16 munkásszázad Bpesten menetkész pótlási célokra. Hdsg. parság kéri ezek irányítását Hatvanba. (504/10. hdm.) H.L.M.T. VH. ir. Hdm. napló 10.
