Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Endre: Mickiewicz és a magyar szabadságharc 197

204 KOVÁCS ENDRE A társadalmi szabadság .kivívása, a demokratikus rendszerek alapjainak megteremtése -Mickiewicz felfogása szerint éppen azoknak a harcoknak az eredményeként jöhet létre, amelyeket az abszolutizmus ellen vívnak az elnyomott népek. A költő szilárd meggyőződése, hogy a szociális kérdés végleges rendezése csak akkor következhetik be, ha a népek már felszabadultak a politikai járom alól. Érthető, hogy Mickiewicz 1849 tavaszán teljes meggyőződéssel hirdeti a magyar szabadságharc katonai győzelmének fontosságát, hiszen egy esetleges győzelem, szerinte, valamennyi nyitvalevő egyéb problémát megoldana. Márpedig 1849 tavaszán éppen a harcmezőkön elérendő győzelem ügye állott az érdeklődés előterében, hiszen a magyar csapatok fényes diadalai mögött már ott komorlott Európa akkori „csendőrének", az orosz cárnak intervenciós készülődése. A Tribune számára nem volt titok, hogy a magyar szabadságharcot s vele az egész európai demokrácia ügyét elsősorban a cári beavatkozás fenyegeti. Március 23-án a Tribuneben Mickiewicz nagy cikkben foglalkozik a cár katonai készülődéseivel; a cári hadsereg létszámát 500 ezer főnyi katonára becsüli. Három hadsereg táboroz a porosz határ mentén, két hadtest közeledik a galiciai határhoz, a tartalék a cári gárdával együtt Litvániát szállja meg. „Senki sem tudja még, hogy melyik oldalról kezdődik a támadás. De mindenki egyetért abban, hogy ezek a katonák a forradalom ellen indulnak harcba. Oroszország már most elözönli hadaival Erdélyt, innen tovább vonul Magyarországra, melyről már olyan hírek terjedtek el, mintha máris elfoglalta volna az osztrák: az oroszoknak nem volna ott egyelőre semmi más feladatuk, minthogy megerősítsék ezt a foglalást. Hadseregük megszállja Galíciát is és ezzel is lehetővé teszi Ausztriának, hogy minden erejét Olaszország ellen fordítsa."5 A magyar szabadságharc fenyegetettsége mellett az olasz szabadságküzdelmek sikerét kockára tevő alkudozási politika és a francia külpolitika reakciós viselkedése indokolják többek között a Tribune szerkesztőjének azt a felfogását, hogy a haladó mozgalmak érdekében most elsősorban tettek s nem az elméletek számítanak. Európa reakciós erői összefogtak, hogy megfojtsák a népek szabadságvágyát. Ebben az összefogásban teljes köztük az összjáték: „Amit az orosz cár kigondol, azt az osztrák császár kifejti, a londoni kabinet diplomáciai jegyzékekben juttatja kifejezésre, a francia kormány átveszi és a kongresszust felhatalmazza ennek végrehajtásával".6 Az áprilisi magyarországi hadi események nemzetközi fontosságát jól érzik a Tribune szerkesztőségében. Április 14-ig, a trónfosztás napjáig csak hellyel-közzel találunk utalásokat Mickiewicz cikkei között a magyarországi hadihelyzetre. Ettől kezdve mintha a magyar szabadságharc ügye — az olaszországi szabadságharcok mellett — a legféltettebb ügyévé vált volna a költőnek. „Az amerikai demokraták címére" küldött üzenetében írja: „Azok a hírek, amelyek tüzérségi tűz közepette Bresciából, Génuából és Pestről érkeznek hozzánk, nem engedtek nekünk szabad időt ahhoz, hogy az amerikai demokratikus diplomácia szokatlan dokumentumával foglalkozzunk. Az amerikaiak segíteni akarnak nekünk az európai reakcióval vívott harcunkban s minden támadásukat a reakció vezetőire összpontosították. Élve vagy halva kézre akarják keríteni őket. Díjat tűztek ki az uralkodók és reakciós vezérek fejére. Torvük egészen komoly! Minden olyan egyén, aki bizonyítani tudja, hogy kivégzett egy uralkodót vagy egy reakciós vezetőt, jelentkezhetik Filadelfiában ilyen és ilyen utca, ilyen és ilyen hivatalban s kézhez kap ennyi és ennyi dollárt. 5 U. o. 1849 márc. 23. 6 U. o. 1849 ápr. 6. /