Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Endre: Mickiewicz és a magyar szabadságharc 197

204 KOVÁCS ENDRE A társadalmi szabadság .kivívása, a demokratikus rendszerek alapjainak megteremtése -Mickiewicz felfogása szerint éppen azoknak a harcoknak az eredményeként jöhet létre, amelyeket az abszolutizmus ellen vívnak az elnyo­mott népek. A költő szilárd meggyőződése, hogy a szociális kérdés végleges rendezése csak akkor következhetik be, ha a népek már felszabadultak a poli­tikai járom alól. Érthető, hogy Mickiewicz 1849 tavaszán teljes meggyőződés­sel hirdeti a magyar szabadságharc katonai győzelmének fontosságát, hiszen egy esetleges győzelem, szerinte, valamennyi nyitvalevő egyéb problémát meg­oldana. Márpedig 1849 tavaszán éppen a harcmezőkön elérendő győzelem ügye állott az érdeklődés előterében, hiszen a magyar csapatok fényes diadalai mögött már ott komorlott Európa akkori „csendőrének", az orosz cárnak intervenciós készülődése. A Tribune számára nem volt titok, hogy a magyar szabadságharcot s vele az egész európai demokrácia ügyét elsősorban a cári beavatkozás fenyegeti. Március 23-án a Tribuneben Mickiewicz nagy cikkben foglalkozik a cár katonai készülődéseivel; a cári hadsereg létszámát 500 ezer főnyi katonára becsüli. Három hadsereg táboroz a porosz határ mentén, két hadtest közeledik a galiciai határhoz, a tartalék a cári gárdával együtt Litvá­niát szállja meg. „Senki sem tudja még, hogy melyik oldalról kezdődik a támadás. De min­denki egyetért abban, hogy ezek a katonák a forradalom ellen indulnak harcba. Oroszország már most elözönli hadaival Erdélyt, innen tovább vonul Magyarországra, melyről már olyan hírek terjedtek el, mintha máris elfoglalta volna az osztrák: az oroszoknak nem volna ott egyelőre semmi más feladatuk, minthogy megerősítsék ezt a foglalást. Hadseregük megszállja Galíciát is és ezzel is lehe­tővé teszi Ausztriának, hogy minden erejét Olaszország ellen fordítsa."5 A magyar szabadságharc fenyegetettsége mellett az olasz szabadságküz­delmek sikerét kockára tevő alkudozási politika és a francia külpolitika reak­ciós viselkedése indokolják többek között a Tribune szerkesztőjének azt a felfogását, hogy a haladó mozgalmak érdekében most elsősorban tettek s nem az elméletek számítanak. Európa reakciós erői összefogtak, hogy megfojtsák a népek szabadságvágyát. Ebben az összefogásban teljes köztük az összjáték: „Amit az orosz cár kigondol, azt az osztrák császár kifejti, a londoni kabi­net diplomáciai jegyzékekben juttatja kifejezésre, a francia kormány átveszi és a kongresszust felhatalmazza ennek végrehajtásával".6 Az áprilisi magyarországi hadi események nemzetközi fontosságát jól érzik a Tribune szerkesztőségében. Április 14-ig, a trónfosztás napjáig csak hellyel-közzel találunk utalásokat Mickiewicz cikkei között a magyarországi hadihelyzetre. Ettől kezdve mintha a magyar szabadságharc ügye — az olasz­országi szabadságharcok mellett — a legféltettebb ügyévé vált volna a költő­nek. „Az amerikai demokraták címére" küldött üzenetében írja: „Azok a hírek, amelyek tüzérségi tűz közepette Bresciából, Génuából és Pestről érkeznek hozzánk, nem engedtek nekünk szabad időt ahhoz, hogy az ame­rikai demokratikus diplomácia szokatlan dokumentumával foglalkozzunk. Az amerikaiak segíteni akarnak nekünk az európai reakcióval vívott har­cunkban s minden támadásukat a reakció vezetőire összpontosították. Élve vagy halva kézre akarják keríteni őket. Díjat tűztek ki az uralkodók és reakciós vezé­rek fejére. Torvük egészen komoly! Minden olyan egyén, aki bizonyítani tudja, hogy kivégzett egy uralkodót vagy egy reakciós vezetőt, jelentkezhetik Filadelfiá­ban ilyen és ilyen utca, ilyen és ilyen hivatalban s kézhez kap ennyi és ennyi dollárt. 5 U. o. 1849 márc. 23. 6 U. o. 1849 ápr. 6. /

Next

/
Thumbnails
Contents