Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
6 KOVÁCS EN DBF. tudjuk, milyen mértékben próbált utat találni a galíciai parasztsághoz, ennek az útnak azonban szükségszerűen göröngyösnek kellett Lennie. Az 1848-as galíciai megmozdulásból a parasztság kimaradt." A szabadság eszméje nem talált termékeny talajra ott, ahol a nép régóta megszokta már, hogy kétfelől is ígérgetik neki a szabadságot, az egyik oldalon a hivatalnokok, a másikon a „lengyelek", — a kormány időnkint egyezséget köt az urakkal s ilyenkor közösen ütik a parasztot. 1848-ban a tisztviselők kitűzték a kokárdákat, fegyvereket osztogattak a felkelők között és a tegnapi bebörtönözöttek győztesekként tértek vissza a nemesi udvarokba. Mindez kevés jóval biztatta « parasztokat; az 184ó-as felkelést követő megtorlás emléke is elevenen fájt még. így kevés sikerrel biztattak azok a tárgyalások, melyeket Bem a galíciai nemzeti tanr.ccsal folytatott a nép megmozdítása érdekében. A huzavona vége az lett, hogy Bem — kit a tanács az összeesküvési tervek abbahagyására szólított fel — 7848 október 5-én felhívást bocsát ki:, fegyverkezésre és a magyar szabadságharc megsegítésére szólítja fel a népet,TM jómaga pedig tndul Magyarország felé és kiköt Bécsben, ahol nagy szükség van rá. „Az ellenséget ott kell megverni, ahol éppen kéznél van" írta a nemzeti felkelésről szóló munkájában s most Bécs a népek szabadságának legveszélyeztetettebb helye. Bécsbe érkezése előtt a magyar ügy állása felől tájékozódik. Karlsbadban Szirmay, Sáros megye képviselője, ki hírből ismeri Bem hadvezéri tehetségét, a magyar forradalom ügyének igyekszik megnyerni őt.u De közbejön a bécsiek meghívása. Bem előtt a fenyegetett osztrák főváros védelmének megszervezése áll feladatként. Pulszky és Messcnhauser egyetértésével Bécsben marad. És bár legközelebbi feladatai minden idejét és energiáját lekötik, a magyarok megsegítésének ügyét nem téveszti, szem elől. A Bécsbe érkező lengyel if jakból szláv légiót szervez a magyar forradalom támogatására.14 A bécsi nép októberi felkelését megelőző eseményekről: a márciusi, a májusi és az őszi népmegmozdulásokról Engels klasszikus művében1 0 találunk kitűnő jellemzést. Itt csak Bem szerepére vessünk rövid pillantást. A feladat: Bécs védelmének megszervezése volt. Októberben Windischgrätz serege már a birodalom minden részéből nagy segítségekkel bővült, ott állott Bécs fala alatt, hogy Jellasics seregével egyesüljön és a bécsi demokratákat térdre kényszerítse. Október végére, mint Engels írja. már 60 ezer embert vontak össze a döntő támadáshoz s ez a szám az utolsó napokban megközelítette a 70 ezret. Olyan tapasztalt reakciós parancsnokai . voltak, mint Windischgrätz, Jellasics és Auersperg. Bem október 14-én érkezik Bécsbe és ettől kezdve „mindaz, ami a védelmi felszerelések erősítésére és a forradalmi erők megszervezésére történt, az ö személyes erőfeszítésének volt köszönhető." Engels művében részletes analízisét olvashatjuk a bécsi forradalom» katonai erőviszonyainak. A feladat, mely Bemre Várt, óriási volt. Az egyetemi légiónak, mely katonai szempontból az egyedüli számbajöhető erő volt, mindössze 3—4 ezer jól begyakorlott, lelkes ember állott a rendelkezésére. A nemzetőrség tagjainak csak egy részét lehetett a sáncokra vinni, mivel a családosokat Bem kímélni akarta. A város védelmezőinek ajig volt néhány Stefan Kieniewicz: Sprawa wîoscianska w Galicji w 1848, Przeglqd Hístoryczni. 1948. I. k. 96—97. 1. 13 Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára. Bem levélek. 14 Pulszky F.: Életem és korom. I. k. 392. 1. 15 Lucjan Russjan: Polacy i sprawa polska na Wçgrzech w roku 1848—1849. Wnrszawa 1934. 101. 1. 16 Engels F.: Forradalom és ellenforradalom 1848-ban. II. kiad. Budapest ó. n. 121-147. 1.
