Századok – 1950

Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37

84 RÉTI LÁSZI.Ö és befolyását oly irányban érvényesítse, hogy a külföld Magyarországról a valóságnak megfelelő képet nyerjen. Ezen cél elérésére mindenekelőtt a Szociáldemokratapárt a „Népszavában" fog tárgyilagos hangot megütni, és a polgári társadalommal való együttműködést a lapban loyalisan kifejezésre juttatja, aminek természetes következménye, hogy annak visszhangja a külföldi sajtóban is meglesz. Törekedni fog a külföldi szociáldemokrata sajtót informálni a megállapodásról, különösen vállalja, hogy nevezetesebb párttagok nevük feltüntetésével a külföldi jobboldali sajtóban (például Németország, Franciaország, Anglia, Svájc, Svédország, Hollandia, Egyesült Államok) néhány cikket fognak írni a történt meg- — egyezésről. A külföldi sajtóban terjesztett nyilván hazug, rosszindulatú hírekkel szemben a „Népszava" kötelezze magát, hogy — amennyiben maga is bizonyságot szerez arról, hogy ezek a hírek valótlanok — a külügyminisztérium sajtóosztályának felkérésére, cáfoló közleményt adjon. B) Belpolitikai tekintetben: 1. Az ország újjáépítését a munkásság érdekében is oly fontosnak tartja, hogy e célból a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperációra is hajlandó; politikai sztrájkoktól feltétlenül tartózkodik, és a bérkérdések megoldását azon szervezetre bízza, mely a jelen jegyzőkönyv 11. pontja határozati részének második bekezdésében említtetik. 2. Belpolitikai tekintetben szakít a liberális blokkal; a polgári demagógia és az októbrista elemek támogatásától tartózkodik. A kormánnyal szemben, mint annak ellenzéke, tisztességes fegyverekkel küzd és mint komoly ellenzék, frekciózus demagógiát nem fog csinálni. Köztársasági propagandát nem űz. 3. Tudomásulveszi a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó pontot a kormány úgy értelmezi, hogy a Szociáldemokratapárt nem fogja agitációját a mezőgazdasági munkáskérdésekre kiterjeszteni — ugy mint 1918 őszén a vidéken tette. A magyar szociáldemokrata munkásság kiküldöttei kijelentik, hogy a miniszterelnök úr által felállított kívánságokat mind kül-, mind belpolitikai tekintetben magukévá teszik és azoknak teljesítését a maguk részéről biztosítják. Teszik ezt annyival inkább, mert az ország jó hírnevének helyreállításával, belső konszolidációjával és gazdasági fellendülésével kapcsolatos mindezen érdekek a magyar szociáldemokrata munkásságnak is érdekei. A maguk részéről kiküldöttet neveznek meg, aki a külügyminisztériummal az összeköttetést állandóan fenntartja. Az egyesülési és gyülekezési jognak a miniszterelnök úr által fentebb kifejtett értelmezésére nézve kijelentik a szociáldemokrata munkásság kiküldöttei, hogy bár a Szociáldemokratapárt nem mondhat le arról, hogy a földmunkások szövetségének szakszervezeti működését meglevő szervezeteiben tovább folytassa, de tudomásulveszik a miniszterelnöknek azon kijelentését, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó pontot a kormány úgy értelmezi, hogy a Szociáldemokratapárt nem fogja agitációját a mezőgazdasági munkásrétegekre kiterjeszteni — úgy mint 1918 őszén a vidéken tette. Végül kötelezik magukat arra, hogy ezen érdekeknek és szempontoknak tömegeiknél és szervezeteiknél érvényt szereznek. E jegyzőkönyv kettő eredeti példányban az összes résztvevők jelenlétében felolvastatván, jóváhagyatik és hitelesíttetik. Az egyik eredeti példány a magyar királyi miniszterelnök által megőriztetik; a másik pedig a magyar szociáldemokrata munkásság alulírott megbízottainak adatik át Budapest, 1921. december hó 22-én. A kormány részéről: Bethlen István sk. magyar királyi miniszterelnök, Klebelsberg Kunó sk. magyar királyi belügyminiszter, Tomcsányi Pál sk. magyar királyi igazságügyminiszter, Hegyeshalmy sk. magyar királyi kereskedelemügyi miniszter, Bernolák Nándor sk. magyar királyi népjóléti miniszter. A szociáldemokrata munkásság részéről: Peyer Károly sk., Farkas István sk., Miákits Ferenc sk. Jegyzőkönyvvezető; dr. Bence Zoltán sk.» • Oraz. Lvt. A. 128/1949—144/1949,