Századok – 1950

Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37

«78 BÉTI LÁSZLÓ A tárgyalások kiinduló pontja az volt, hogy a magyar szociáldemokrata munkás­ság hivatalos képviselői és organumai a nyilvánosság előtt ismételten hangsúlyozták, hogy a szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a magáéival azonosoknak tekinti, s kész a nemzet újjáépítésének történelmi nagy munkájában teljes erővel és áldozat­készséggel résztvenni. Hogy ezt kellő sikerrel és belső megnyugvással tehesse, szüksé­ges, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkáságra nézve sérelmek kezelése megszűnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelődés politikája lépjen s oly intézkedések történjenek, melyek a kivételes állapotok révén megszorított közszabadságokat a lehetőségig biztosítják. Ehhez képest a tárgyalások célja az volt, hogy a sérelmezett állapotok megszün­tetése révén oly helyzet teremtessék, mely minden felhozott akadályt elhárítva, lehe­tővé teszi, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság az ország újjáépítésének bel-és külföldön egyaránt folytatandó nagy munkájába bekapcsolódhassák s abban, a nem­zet többi rétegével együttesen, teljes odaadással résztvegyen. A tárgyalásokban a mindenkor elnöklő Bethlen István gróf miniszterelnökön kívü1 , a kormány részéről résztvettek Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter (decem­ber hó 8-án), Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminiszter (december hó 13-án és 15-én), dr. Bernolák Nándor munkaügyi és népjóléti miniszter (december 15-én) és Hegyes­halmy Lajos kereskedelemügyi miniszter (december hó 20-án) a tárcájukat érdeklő kér­désekre vonatkozólag; azonkívül résztvettek még Nádosy Imre országos főkapitány (december hó 8-, 13-, és 15-én) a belügyminisztérium, Kelety Dénes államtitkár a Magyar Államvasutak elnökigazgatója (december hó 20-án) a Magyar Államvasutak, Urbán Béla magyar királyi bányafőbiztos (december hó 17-én) a pénzügyminisztérium és dr. Bencs Zoltán miniszteri titkár a miniszterelnökség részéről. A magyar szociáldemokrata munkásság részéről megjelentek s a tárgyalásokon résztvettek: Farkas István a Magyarországi Szociáldemokrata Párt főtitkára, Peyer Károly a Magyarországi Bányamunkások Szövetségének főtitkára, Jászai Samu a Szak­szervezeti Tanács főtitkára (csak december hó 8-án) és Propper Sándor a .»Népszava'* helyettes szerkesztője. A tárgyalások alapjául az az alábbi pontonkint részletezett petitum szolgált, melyet a magyar szociáldemokrata munkásság megbízottai sérelmeikre nézve a minisz­terelnök úrhoz juttattak. A felsorolt kívánságokra nézve az értekezleteken beható meg­beszélés után az alább részletezett határozatok jöttek létre: 1. Egyesülési és gyülekezési jog. A szociáldemokrata munkásság kiküldöttjei előadják, hogy az egyesülési és gyülekezési jog mai kezelése a szociáldemokratapárt felfogása szerint azt jelenti, hogy a szociáldemokratapártot kivéve minden más párt tarthat gyűléseket és összejöveteleket. Ez a munkásokra nemcsak bántólag és elkeserítőleg hat, hanem azt is bizonyítja, hogy kivételes elnyomás alatt tartják a munkásokat. Az egye­sülési és gyülekezési jogot tehát legalább is az 1914. évi gyakorlat alapjára kellene visszahelyezni. Az értekezlet megállapodik abban, hogy a belügyminiszter sürgősen a minisztertanács elé viendő rendelettervezetet készít, melynek értelmében a poli­tikai gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett a kor­mány visszaállítja. Az az állapot, hogy politikai gyűléseket csak a parlamentben képviselt pártok és csak úgynevezett beszámoló gyűléseket tarthatnak, ezzel megszűnik. A kibocsátandó rendeletben a politikai gyűlések tartása engedélyhez köt­tetik. Az engedély csakis zárt vagy elkerített helyen tartandó gyűlésekre szól­hat; utczai tüntető felvonulások; szabad ég alatti gyűlések a mai viszonyainkra való tekintettel egyelőre nem engedélyezhetők. A budapesti szociáldemokratapárt szerdai pártnapjai egyszersmindenkorra szóló bejelentés alapján a kérdés újabb szabályozásáig engedélyeztetnek. Bejelen­tendő lesz a nap (minden szerda), továbbá a helyiség, melyben az összejövetelek állandóan tartatni fognak, végül a kezdeti és befejező időpont. A vidéki pártszer­vezetek pártnapjainak tartását esetről-esetre kell kérelmezni. A rendőrhatóság minden politikai gyűlésre kiküldheti a maga ellenőrs» közegét, a hatósági közeg távolmaradása azonban az engedélyezett gyűlés meg­tartását nem gátolja.

Next

/
Thumbnails
Contents