Századok – 1950

Szemle - A. Marty: Felkelés a Fekete-tengeren (ism. Kulcsár Zsuzsanna) 447

448 SZEMLE országban, „megremegett, amikor megtudta, hogy a francia csapatok partraszálltak Odesszában. Nem tudta elviselni a gondolatot — mondotta —, hçgy a 71-es kommunardok fiai, a 93-as forradalmárok leszármazottai jöjjenek megfojtani a nagy orosz Forradalmat ... Miután Lenin szellemében nevelődött a Pártban, Jeanne Labourbe jól tudta, hogy az asszonyok nem érhetik be azzal, hogy „átkozni fognak minden háborút."... (Lenin). Tudta, hogy a dolgozó asszonyoknak küzdeniök kell, „hogy a kizsákmányolásnak, a nyomorúságnak és a háborúknak véget vessenek, nem jámbor óhajtásokkal, hanem a burzsoázián aratott győzelemmel és a burzsoázia lefegyverzésével. (Lenin)."3 Ezért ment Jeanne Labourbe a francia katonák közé, hogy ott agitációt fejtsen ki. Nem riasztotta vissza a munka rendkívüli veszélyessége. Bátran, tudatosan vállalta az életveszélyes feladatot, Marty idézi a hős asszony utolsó levelét: „A legnehezebbet :nég véghez kell vinnünk; az út tövissel van tele. Ez talán utolsó levelem." Marty könyve szívbemarkoló rövidséggel írja le Jeanne Labourbe mártírhalálának tragikus éjtszakáját s mindazokat az iszonyatosságokat, amelyeket a fehérgárdisták és intervencionisták a kommunista harcosok ellen elkövettek. A kommunisták tettein, nagyszerű munkáján keresztül mutatja meg, hogy „nagyon kevés történt volna, ha Oroszországban nincs egy újtípusú munkáspárt; olyan forradalmi párt, amely megtalálta a lényegbevágó érveket az országba betört idegen katonák meggyőzésére és gondoskodott arról, hogy ezek az érvek el is terjedjenek a megszálló csapatok között, a fehérgárdista oroszok és a francia vezérkar katonai diktatúrájának rettenetes nyomása ellenére is.'" „Mert a bolsevikok és az általuk vezetett orosz dolgozók akciója és hősiessége ébresztette fel és fejlesztette ki az egyenruhába bujtatott francia dolgozók osztályöntudatát."6 Mikor Marty a Bolsevik Párt nagyszerű munkáját rajzolja, megmutatja a francia munkásmozgalom nagy hiányosságát: az újtípusú, a Bolsevik Párt mintájára alakuló francia munkáspárt hiányát. Különösen erősen kidomborodik ez a mű harmadik részében, amely a különböző fekete-tengeri hajókon lezajlott forradalmi eseményeket ismerteti. A mozgalom a Protêt nevű hajón kezdődött, ahol André Marty, a hajó főgépésze, szervezte a harcot. Ezt követte a többi hajó legénységének felkelése. A mű nem szorítkozik csupán a nagy általános törvényszerűségek megállapítására és a mozgalom értékelésére, hanem részletesen foglalkozik az egyes hajókon lejátszódó eseményekkel. Nagy figyelmet szentel még azoknak a daloknak is, amelyek kifejezték és fejlesztették a matrózok forradalmi hangulatát. Idéz néhányat azok közül az újságcikkek közül, amelyek hozzájárultak a tengerészek forradalmosításához. De nem téved el a részletek útvesztőjében, az egyes eseményeket beállítja a fejlődés nagy vonalába s mindig megkeresi az alapvető okokat és összefüggéseket. Műve példája annak, milyennek kell lennie az igazi marxista történeti műnek. Különösen kitűnő része a könyvnek, ahol kifejti Marty, hogy miért jártak az 1914 utáni nagy népi mozgalmakban a haditengerészet matrózai mindenütt a munkásosztály forradalmi akciójának élén. Kiemeli azt, hogy a hadihajó nagy, igen fejlett gépesített üzemmé vált, amelyen mindenféle gépek százai Vannak. A bonyolult felszerelés kezelésére szakemberek kellenek. A matrózok tulajdonképpen munkások, többségük a nagyvárosi üzemekből került a hajókra. A hadihajókon a munka körülményei többnyire igen keservesek. „Nyilvánvaló tehát, hogy a legénység melyet javarészt az ipari központokban soroznak — ösztönösen ugyanolyan módszerekkel védekezik a túlzott fáradság és az élelem minden elégtelensége ellen, főleg pedig ,,minden igazságtalansággal szemben" mint a gyári munkás és eijut egészen a kollektív mozgalomig, sőt a munkabeszüntetésig is."6 A mű példamutató a történetírók és történelemmel foglalkozók számára abban is, hogyan kell kimutatniok a munkásosztály jelen harcainak összefüggését a népek haladó hagyományaival. Több ízben hangsúlyozza: „A mi szemünkben a francia dolgozók feketetengeri felkelése nemcsak olyan cselekedet, amely összezúzta az új, győzelmes Kommün elleni gyilkos merényletet; a francia proletáriátus megmozdulása ez, amely rátalált legdicsöbb hagyományaira, 1848 februárjának és júniusának hagyományaira, a Kommün hagyo-3 U. O. 39. 1. * U. o. 36. o. 5 U. O. 36. 1. E U. O. 52. 1.