Századok – 1950
Szemle - Mihail Roller: Dokumentumok a munkásmozgalomból (ism. Csatári Dániel) 439
DOCUMENTE DIN MISCAREA MUN CITO RE ASC A 1872-191(5 7 DOKUMENTUMOK A MUNKÁSMOZGALOMBÓL. 1872-1916 összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta: Mihail Roller II. bővített kiadás, Bukarest, 1947 Baráti szomszédunk, a szocializmust építő Román Népköztársaság eredményei egyre jobban ismeretessé válnak előttünk. — Azonban meg kell ismernünk a Román Népköztársaság eredményeinek előfeltételeit is. Ezekről az előfeltételekről szólva mondotta Georghiu-Dej elvtárs: „Eredményeinket nem érhettük volna el elődeink harca nélkül, a nép aktív támogatása nélkül a dicsőséges Vörös Hadsereg világtörténelmi győzelme nélkül, a szovjet kormány és Sztálin generalisszimusz szüntelen támogatása nélkül". Románia és Magyarország történetét, elődeink harcának hagyományait a felszabadulás előtti reakciós történetírás mindkét oldalról egyaránt igyekezett felhisz| nálni a két nép szembeállítására, „holott ezek a hagyományok összekötnek bennünket a magyar néppel' — mondotta Georghiu-Dej elvtárs. Népeink múltja elődeink harcainak története tehát a jelen és jövő örök barátságának kovácsa. Ezért fontos, hogy kölcsönösen megismerjük azt. Az elődök harcainak egyik fontos korszakáról, a román munkásmozgalom 1872— 1916-ig terjedő történetéről adnak számot e kötet dokumentumai. — A kötet a munkáslapok fontosabb cikkeit, kongresszusok, konferenciák határozatait, kiáltványokat, felhívásokat tartalmaz. Az előszavakban Roller elvtárs jellemzi az egyes korszakokat és időszakokat és ezzel megkönnyíti a kötet áttekintését. Az első korszak 1872—1900-ig tart. 1872-ben alakult meg a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete. A „testvériesülés útját" követi, hogy harcolni tudjon a dolgozókért. Az 1877-ben megalakított „Socialistul" nagy lépést jelentett előre a munkásmozgalom szocialista programmjának a megfogalmazása felé. A munkáskörök első politikai programmja 1880-ban lát napvilágot, az I Internacionálé hatásának jeleit viselve. A munkáskörök egységes ideológiai irányítását ,az 1881-ben alapított „Contemporanul" nevű lap vállalja magára. A lap megjelenése egyben a marxizmus tömegméretekben való elterjedésének kezdete. Nagy szerepe van az 1886-os programm előkészítésében. Ez általános demokratikus célkitűzéseket állít a mozgalom elé. Ezen az alapon kiszélesedik a mozgalom tömegaktivitása, ami 1893-ban a Romániai Dolgozók Szociáldemokrata Pártjának a megalakításához vezet. A párt lapja, a Lumea Nouä" (Uj Világ) a 8 órás munkanapért, általános választójogért, a demokratikus szabadságjogok biztosításáért hívja harcba a munkásosztályt. Két képviselőt küld a munkásosztály a parlamentbe. Az eredmények ellenére, mivel a román munkásosztály kisipari jellegű, nem tudott az osztályöntudat elég •magas fokára emelkedni és ez megkönnyíti egyes munkásvezetők (a „nagylelkűek") árulását, átlépésüket a liberális pártba. Ennek ellenére „az 1872—1899-es években kibontakozott tevékenység fontos korszakot jelentett a mai hatalmas szervezet alapjainak a lerakásához" — írja Roller elvtárs. A második korszak 1900—1916-ig tart. Ennek első időszakában (1900—1905) a munkásmozgalom megérezte a „nagylelkűek" árulását. — A munkásmozgalmat azonban nem lehetett megsemmisíteni. A harc folyt tovább. Ezt bizonyítja az „Apärätorul" (A Védő) (1901) és a „Románia
