Századok – 1950
Közlemények - Balázs Béla: A klerikális reakció tevékenysége a fehérterror idején. 379
KLERIKÁLIS REAKCIÓ A FEHÉRTERROR IDKJÉN 397 Munkás és szegény ügy: a szellemi munkások, állami és magántisztviselők jövedelme úgy állapíttassék meg, hogy arányos legyen a fizikai munkások jövedelme felett Minden munkásszervezet államosíttassék. Sajtó — gondolatszabadság — nincs a destruktív, istentelen, erkölcstelen irányra."4 1 "1 A klerikális reakció „nemzetgazdasági és kultúrprogrammjának" legtöbb pontját a Horthy-rendszer meg is valósította. « A munkásság elkeseredése, a fehérterrorral szembeni ellenállása már a kommün leverését követő első hetekben és hónapokban, a fehérterror legvadabb tombolása idején sztrájkokban, tüntetésekben nyilvánult meg. A szegedi kormány hírszerző tisztjei 1919. augusztus 10-én kelt jelentésükben beszámolnak arról, hogy az imperialisták sokszoros túlereje által legyőzött, válságos helyzetben levő magyar vörös hadsereg katonái hogyan vélekedtek már ekkor a szegedi „nemzeti" kormányról. Jelentés Szeged, 1919. augusztus 5-én „... A legénység véleménye a szegedi kormányról az, hogy a szegedi kormány nem más, mint a francia szuronyok háta mögött alakult mágnások összejövetele, akik n nemzeti zászló lobogtatásával az ő vagyonukat, profitjukat szeretnék megvédeni. A legénység inkább kapható arra, hogy bárkinek a fegyverét átadja, csak éppen a szegedi kormánynak nem. Bankó Jenő s. k. államrendőrségi kat. t. hadgy. Szcsepanowsky Gusztáv hdgy."" 1919 szeptemberében a bányászok sztrájkba lépnek és összeütköznek a csendőrséggel. Az összeütközésnek halottjai és sebesültjei vannak. A bányászok mozgalmát a román királyi csapatok verik le.4 7 1919 novemberében Schmidt Miklós, a keresztényszocialista bányászok szakszervezetének titkára megy le Tatabányára, hogy megkísérelje a bányászok megnyerését. Erről így számol be a Nemzeti Üjság: „Ugyanis megszólítására, hogy „Testvérek!", elkezdtek éktelenül kiabálni,, hogy „eivtarsak vagyunk". ... az „elvtársak" nem akarták a gyűlést csendben végig hallgatni.. ."4 B 1920 áprilisában a tatabányai katonai körletparancsnokság jelentése beszámol arról, hogy „A munkásság követelte, hogy május 1-én vörös lobogó alatt vonulhasson fel.... Ha kérésüket nem teljesítik, akkor nem fognak dolgozni,.. A várpalotai szénbányában a sztrájk még egyre tart."4 9 Az edelényi járás főszolgabírája jelenti, hogy „A sajókazai bányatelepen a hatósági megállapítás szerint a sztrájkok és munkamegtagadások napirenden vannak ... A munkások között ... ez a feszült és izgalmas állapot olyan kitörésekre vezethetne, amely nemcsak a . . közrend és közbiztonság megrontását, hanem közgazdaságilag elsőrangú horderejű széntermelésnek az ottani bányában esetleg tartós megbénítását eredményezné.''6 0 45 A Szív, 1919. november 29. „A Magyar Nemzetnek, a Prímásnak, a Minisztereid oek, a Fővezérnek. 4" Orsz. Lvt. B. M. (Szegedi nemzeti kormány iratai P. H. O. 69/1919.) 47 H. L. H. M. 1919—5a—908/6. 48 Nemzeti Újság, 1919 november 8. " O. L. M. E. 1920—XXXVII—3541. w O. L. M. E. 1920—XXXVII—6740.
