Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 285 gozni.18 7 Alsó-Peszéren Györgyi Illés bérleti birtokán 1897-ben 20 taksás család lakott, akinek egy lánc tengeriföldért a gazda tetszése szerinti időben 44 nap robotot kell szolgálnia, lúdtartás esetén az állomány fele a bérlőé. Ha már letudták a robotot, akkor is kell munkába menniök az urasághoz, de nincs joguk kérdelzni, mi a fizetség.18 8 Laskodon lakóházat csak évi 52, napért lehet kapni 1897-ben.18 9 A Nyírség szegényparasztjainak 1897-ben súlyosabb a sorsa, mint 1848 előtt volt — állapítja meg a Nyírvidék c. lap. A lakosság panaszai közül az egyik a taksás rendszer. „Régente bejárt a felesége (t. i. a taksásnak) az „udvarba" mosni, disznóöléshez, súroláshoz és leszolgált így 40 napot. Most nagyon sok birtokosnál és bérlőnél a legnagyobb munkaidőben — a mikor a szegény taksás valamit kereshetne — tartozik ledolgozni 40 napszámot egy-egy család, holott három (t. i. cseléd) is lakik egy szobában és ilyen módon többet fizetnek házbért, mint ha — mondjuk Nyíregyházán vagy Debrecenben... lennének szobabérlők. Csirke és tojás járandóságok is vannak még ezenfelül is sok helyen kikötve. És azután van úgy is, hogy egy községben csaknem minden ház a földbirtokosé. Itt minden ember taksás és a legnagyobb napszám még a legnagyobb munkaidőben is csak 40 krajcár.190 A kapitalizálódás előrehaladásával ez a kizsákmányolási forma egyre inkább kiszorul a gépesített üzemű nagybirtokról, míg a zsíros parasztságnál tovább él. „A zsellérintézményt a kisgazdák még elég erősen tartják, ellentétben a nagyobb vagy nagy gazdaságokkal. A nagy gazdaságoknak költséges a lakásadás és terhes a földosztás, a kisgazda esetleg egy szobában hál zsellérével, vele étkezik, ruházza, minek fejében az néki egész éven át, kevés nap kivételével naponként szolgál. És inkább külső munkával megbízott belső cseléde, mint mezei munkása. Nem szükséges talán fölemlítenem, hogy az ily esetben való zsellérállapot munkauzsora, mert a belső cseléd fizetést nem húzó zsellér vagy zsellérnő belső cseléd munkát végez annak fizetése nélkül."19 1 — állapítja meg egv a polgári fejlődés mellett síkraszálló burzsoá író — aki egyben akaratlanul is rámutat arra, hogy miért versenyképtelen és így pusztulásra ítélt a paraszti kisüzem már a tőkés nagyüzemmel szemben is. amikor hangsúlyozza, hogya nagyüzem a rentabilitást tartja mindig szem előtt, míg a kisüzem nem gazdálkodik tudományosan, hanem általában hagyományos, ösztönös, átöröklött módszerekkel. Nem volt jobb a helyzete az állandó munkásoknak, a cselédeknek sem, akik három-négy családszámra laktak egyetlen kis szobában és a születéstől a halálig az összes életfolyamatok a különböző nemzedékek szemeláttára zajlottak le a közös szobában. Egy-egy szobában sokszor 20—25 személy zsúfolódott össze. A táplálkozás hihetetlenül rossz és egyoldalú. A munkaidő nyáron 20—22 óra. A majorokban a családapák hajnali 3-tól este 10-ig dolgoznak napi 15 krajcárért.19 2 Vasárnap, ünnepnao egvbeolvad náluk a hétköznapokkal és helyükhöz vannak kötve mint a rabszolgák, mert engedély nélkül eltávozniok még rövid időre sem szabad. Ezt egyébként az urak Í907-ben mégí törvénybe is iktatták. Magában a munkaviszonyban a feudalizmusnak még egyéb súlyos maradványai is föllelhetők. Milhoffer említi meg, hogy a béres, kocsis stb. felesége az egész országban ú. n. robotnapokat köteles a munkáltatónál ledolgozni, ami évenként 10—15 napot, esetleg többet is jelent. Vannak esetek, amikor a cselédasszonyok felváltva egész éven át dolgoznak a munkáltatónál, ahogy a szükség megkívánja, anélkül, hogy a dolognapoknak 187 Balkányi Béla: A munkanélküliség és munkatorlódás a magyar mezőgazdaság 188 Földmívelők Szaklapja. 1897. VIII. 6., 2. 1. 18 ' Földmívelők Szaklapja. 1897. XII. 17., 3. 1. 190 Nyírvidék 1897. 49. sz. Idézet Földmívelő 1898. I. 14. 1. 1. 181 Rudnay: i. m. 18—19 1. 192 Szemle. Baja Földművelők Szaklapja 1897. VII. 2., 3. 1.