Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 283 számot, akkor két hold rétkaszálást vagy két hold repcebetakarítást kell végezni, petrencébe rakással együtt. Kötelesek továbbá az aratók szükség szerint rét vagy takarmány kaszálására rendelkezésre állni és holdanként a széna, vagy sarjú lekaszálása esetén 1,20 Ft., muharért 1,50 Ft., lucerna első kaszálásáért 1.— Ft., második és harmadik kaszálásáért —.80 Ft. bért kapnak. A lójárási napon kívül még 2 gyalognapot is kell szolgálniok fejenként, ott használva fel, hol az uradalomnak szüksége van rá. Az urasági szőlők műveléséhez megfelelő munkaerőt kell rendelkezésre bocsátaniok, 60 krajcár napibér mellett élelem nélkül. Az aratást 1Im részért végzik élelemmel és kapnak még 1 hold tengeriföldet. Ennek fejében 6 hold rétet kell lekaszálniok, felgvüjteniök és boglyába rakniok. Az uraság két tábla tengerijét élelmezés mellett kapálni, tölteni, ritkítani, leszedni, fogatokra fel- és lerakni, megfosztani, a fosztott tengerit góréba, vagy egyebüvé zsákolni, a szárat a földfelszín alatt kapával levágni, kévébe kötni, összerakni kötelesek. Szárvágáskor a gyomot, kórót ki kell vágniok és halomra kell hordaniok. Mindezért a termés 1l*-àt kapják. Ha nádvágásra nincs ember, az aratók kötelesek harmadáért levágni. Az uradalomnak a oséplésért az elcsépelt gabona 12%-át fizetik. Mindenegyes aratótól 40 kr. talpaláspénz jár a bandagazdának, aki az uradalomtól még egy hold tengerit is kap. 1887-ben már 4 hold zabosbükkönyt kell lekaszálniok az aratóknak és 6 gyalog lójárási napot szolgálniok. Ebből két napot a körülményekhez képest a birkamosásnál kell tölteniük. A majorsági tengeri megművelésekor nem kapnak élelmet, ha pedig géppel művelik a tengerit, akkor az egyengető vagy sorritkító munkáért, továbbá a szedésért, szárlevágásért, felhordásért, kupacbarakásért csak a tizenegyedik részt kapják. 1890-ben az előszállási uradalom egy másik gazdaságában három gyalognapot kell szolgálniok az aratóknak a lójárási napszámon kívül. A kapott 1—1 hold tengeriföldért pedig 8 hold lekaszálásával 4 gyalognap szolgálattal és 2 liter babbal tartoznak.182 Kohner Zsigmond és Adolf rékási munkásai 1897-ben a következő aratási szerződést kötötték. A cséplőgép használatáért, részük összehordásáért és a hazaszállításért 4 napot dolgoznak ingyen. Minden arató kaphat 2 hold feles .kukoricaföldet, melynek minden munkáját maguk végzik el. Ennek fejében a fele termést a tengeriből is. a cirokból, tökből is a szárból is odaszállítják, ahová mondják nekik. Minden két hold után az aratópár 6 napot dolgozik ingyen. 25 liter tengeri vetőmagot adnak. A bandaöazda házához szállítják, aki azt átadja az uradalomnak. Minden arató köteles 1 hold harmados cukorrépaföldet vállalni, azt négyszer megkapálni. Szedés idején a földtől megtisztítani, szekérrel föl- és lerakni. Amíg az urasági gabonát be nem hordták, az aratóé kinnmarad. Kötelesek a cséplőgéptől a gabonát a magtárba hordani, a cséplés után az összes szalmát és töreket kazalba rakni és lekötözni és ha szél szétszórja, újra összerakni. Ha beázott, vaffy szél rongálta a keresztet, kötelesek megigazítani és megszárítani. A gép mellé kötelesek annyi embert állítani, amennyire szükség van. A munkaidő kezdetétől kötelesek a férfiak napi 40, a nők 25 krajcárért dolgozni. Ha ezt elmulasztják, napi két forintot számítanak föl nekik, amit aratáskor tőlük levonnak. Emellett más munkát nem szabad vállalniok.1 8 * Nemcsak az uradalmak, hanem a kulákok is visszaélnek a dolgozó parasztok kiszolgáltatottságával. A nagvobb gazdák Tataházán 25—30 nap robotot követelnek meg különböző munkák fejében a legnagyobb dologidőben.18 4 Az aratómunkások kizsákmányolása azonban nemcsak a fokozott szolgálmányok által történt, hanem még külön kiuzsorázták őket az ú. n. truck-1M O. L. Ker. Min. 1898—2—11832. 1,3 Földmívelők Szaklapja 1897. V. 14. 3. lap. 184 Földmívelők Szaklapja 1897. VI. 1. 3. 1. '
