Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 281 parasztot, hanem a mezőgazdasági munkást 's napszámost feltételezik."189 Nálunk ugyanúgy alakulnak a viszonyok, ahogy Lenin orosz vonatkozásban leírta. A termelési költségcsökkentésre törekvő nagybirtok igyekszik a nem kifizetődő ledolgozási rendszert csak a sürgős munkák idejére korlátozni, a második típusba tartozókra. Ugyanakkor azonban a csökkenő munkalehetőségeket és a növekvő munkaerőkínálatot a munkáltatók arra használják fel, hogy szorítsanak a ledolgozási feltételeken. Országos jelenség a 90-es években, hogy a feles földeket harmadosakká változtatják át és az is csak nehezen kapható. És ezek is különféle mellékszolgálmányokkal voltak megterhelve.17 0 Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a dolgozó parasztság 50°/o-a nyomorral küzd és nincs állandó mellékkeresete. Földjéből, ha még van, megélni nem tud, munkát csak nehezen és igen súlyos feltételek mellett kap és így eladósodik. Pénzkolcsönöknél Zemplén megyében 1 forint után heti két krajcárt, vagy 5 ft-ért 3 hónapra 1 véka búza kamatot kellett fizetnie a megszorult parasztnak, aki a kuláktól kölcsönkért. Mindennapos esetként említik, hogy 1 köböl árpáért három hónap múlva 1 q búzát kellett visszafizetni. „Egy-egy községben van néhány jómódú parasztgazda, ezek ha uzsorások, a legveszélyesebbek, mert a legnagyobb kamatokat szedik... a kamatláb magassága... a helvzet és a szükség parancsszava szerint kisebbnagyobb, de 20—30—100°/o-tólinál soha alább nem áll."17 1 Ilyen körülmények között nem csoda, ha a paraszti életviszonyok siralmasak. Nyáron átlag 1,6 kg élelem esik egy emberre (4,3-re volna szükség) 95,5 gr fehérjetartalommal, míg télen másfél kg 96 gr fehérjetartalommal. A nép nagy tömege még ünnepnap sem éri el azt a fehérjemennyiséget, amelyet országos átlagban a normálisan táplálkozó ember megkíván, összes fogyasztásának csupán 17%-a húseledel, aminek 28%-a fehérjetartalom» 82°/o-a növényi táplálék, aminek tápláló értéke 17%.17 2 Mindezek a tények eléggé indokolják, hogy miért volt kénytelen a még földdel rendelkező dolgozó parasztság és az agrárproletariátus a lehető legrosszabb feltételek mellett is munkát vállalni. XIII. A „ledolgozási rendszer" a 19. sz. utolsó évtizedeiben. Lia most részleteiben nézzük, hogyan súlyosbították a feudális maradványok a munkaszervezetben a dolgozók helyzetét és hogyan éltek tovább, sőt bizonyos területen fokozódtak a nagybirtok gazdaságában és hogyan kerültek át az első típusú ledolgozási rendszer formái lassankint csaknem kizárólag a paraszti kizsákmányolók munkáltatási formái közé, akkor a részes művelés az arató munka és a cseléd és egyéb mezőgazdasági munkás munkafeltételeit kell szemügyre vennünk. Följebb már szó esett arról, hogy a nagybirtok kapitalizálódásával kapcsolatban az uradalmak lassanként elvették a felesbe adott földeket és maguk művelték meg, mert már nem érték be a rossz eszközökkel megmunkált föld csekély hozamával. Másrészt viszont a gépesített nagyüzem versenye miatt tönkrement a dolgozó parasztság és egyre kevesebb részesnek van igája. így azután a feles művelés a XIX. század vége felé erősen leapadt. Csak Szeged környékén akadt még sok feles gazdaság.173 ,ee Lenin: Kapitalizmus. 210. 1. 170 Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban. Bp. 1898. 23., 27 1. 171 Vitzmándy üdön: A parasztbirtok állapota Zemplén megyében. Bp. 1902. a-ii. í. 175 Czirbusz: i. m. 434., 435. 1. 173 Eörsi Béla: A magvarországi földmíves szegénység kialakulása. Bp. 1938. 53., 54. 1.
