Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 277 A magyar mezőgazdaságnak is új útra kellett térnie, hogy a külföldi géppel termelt gabonával felvehesse a versenyt. Két út állt előtte: vagy lemond a gabonatermelésről és belterjesebb gazdálkodásra tér át, vagy megmarad a külterjes gabonatermelés mellett. A félfeudális nagybirtokrendszer és az ország politikai viszonyai ,a magyar gabonatermelőket az utóbbi választás mellé állították. A magyar mezőgazdaság megmarad a nagybirtokrendszer és a külterjes szemtermelés keretei között. Persze még e mellett is alkalmazkodnia kellett azokhoz az általános gazdasági törvényekhez, amelyek a termelési költségek csökkentését követelték. Ennek módja a fokozódó gépesítés a talajjavítás költségeinek a csökkentése és a kapitalista gazdálkodás természetéből folyóan a munkabérek leszállítása. A gépesítés erősen haladt. A bank- és hitelszervezet kialakulásával párhuzamosan a földbirtokosok egyre inkább hozzá tudnak jutni a szükséges jelzáloghitelekhez, kölcsönökhöz. így módjuk van a gépvásárlásra, birtoküzemük intenziválására. 1895-ben 9816 lokomobil, 9509 gőzcsépíöszekrény, 179 gőzeke, 391 egyéb gőzgép működött, főleg a nagybirtokon. Állati erővel működtetett gép, ill. eszköz: eke kultivátorral 1592 653, borona 1353937, vetőgép 45934, arató- és kaszálógép 4964, orsta 291 761, szecskavágó 180 592, szekér 1 545 859, igásfogat 1 286 181. Egy fogatra 16 kat. hold föld jutott és minden 2 gazdaságra 1 igásfogat. Mindez a felszerelés a gazdaságok számához (2 477 695) és a megművelt terület nagyságához (43,3 millió kat. hold) képest igen kevés. Talán mondani sem kell, hogy a mezőgazdasági gépek és eszközök többsége nem a parasztgazdaságokban volt megtalálható. Míg a 100 holdig terjedő gazdaságokban minden 2 gazdasági üzemre jutott 1 eke, a 100 holdon felüli gazdaságokban mindenegyesre 11 eke jutott. A parasztgazdaságok keretén belül pedig a kulákbirtokon találjuk meg a legtöbb gépet s eszközt. A gőzcséplőgépek 30,6°/o-a, a vetőgépek 43,8°/o-a taláható meg a 20—200 holdig terjedő birtokokon, míg ezen aluli birtokokon 1895-ben a statisztikai felvétel gépet nem talált. Az összes gazdaságok 3l* részét tevő törpebirtokon 6 gazdaságra jutott 1—1 eke, míg az 50—100 holdasoknál 1 gazdaságra 2 eke. Ebből következik azután az is, hogy a paraszti birtok termelékenysége lényegesen kisebb a nagybirtokénál, annak ellenére, hogy a nagybirtok is külterjesen gazdálkodik, állatai is silányabbak, mint a nagybirtokosokéi.1 5 * Ezt mutatják az alábbi adatsorok: Birtokkategória Magyar-erdélyi fajta szarvasmarha súlya (kg) Birtokkategória Nörendékmarha 1 J 2 1 3 1 4 éven alul Bika Tehén Üsző Parasztbirtok Nagybirtok 69 103 109 163 163 239 230 345 418 553 280 403 376 530 Birtokkategória Sertések átlagsilya (kg) Birtokkategória Kan Koca Süldő Parasztbirtok Nagybirtok 69 98 59 80 30 49 189 Az adatokra Nagy Imre: Agrárpolitikai tanulmányok 193—194. és 190. lapjait.
