Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 265 kupacokba rakni a termés tizenegyedrészéért. Ugyanekkor a nádasdladányi uradalom aratószerződése 71 /« helyett már 8V2 hold kaszálást köt ki. Az aratórész egy tized, 1874-ben már csak egy tizenegyed, a cséplésért eredetileg kikötött 4 nap helyett pedig 1873-tól kezdve 6 napot kell szolgálni. 1873-ra már a cséplési szerződési feltétel is elromlik, mert a gyermekek a félhold tengeriföld fejében, amit maguk erejével kell megmunkálniok, egyenként 3,75 hold takarmányt kötelesek betakarítani, felgyüjteni és boglyába rakni. 1874-ben ez a teljesítés már 4,25 holdra emelkedik.13 2 Az aratószerződések adatai is világosan mutatják azt a törekvést, hogy bizonyos mennyiségű föld juttatásával a bérmunkást is odaláncolják az uradalomhoz és így biztosítják a munkaerőt, a másik oldalon pedig a sokféle ingyenes és előre kikötött bérű szolgáltatás mutatja a kiuzsorázás tényét. VIII. A cselédek munkaviszonyai A feudális maradványok továbbélését tapasztalhatjuk a nagybirtokon, de a parasztgazdáknál foglalkoztatott cselédek munkaviszonyaiban is. A konvenciós bérfizetés rendszerében a természetbeni bérek túlsúlya, a röghöz kötő részes tengeri- vagy burgonyaföldek a feudalizmus maradványai a cselédszerződéssel együtt, amely a költözködési szabadságnak a kapitalista fejlődés formái közötti korlátozása. A cselédbérek a feudális korszakban természetbeniek voltak. Ruhától kezdve élelemig a gazda mindennel ellátta a cselédet és csekély készpénzt is adott neki. A bér tételei közé termény helyett, illetve mellett: feles föld juttatása a cselédeknek az 1850-es években jut be. Ez az a mód, ahogyan a földbirtokos és a jómódú paraszt cselédjét magához akarja láncolni, helyesebben a földhöz akarja kötni... Szentesen Garai János béres többek között 2 hold feles kukoricaföldet is kap. Béresek, kocsisok kaptak feles tengeriföldet a növekedő készpénzbér mellett. öregbéres kapott földet, mint régen, de nem részeset. 1864-ben tűnik fel először Szentesen, hogy öregbéres feles tengeriföldet kap, akkor még amennyi kell megjelöléssel. A többi munkásnál már úgyszólván általános, hogy 2j—3 hold feles föld is jár a bérrel. Ez feltétlenül összefügg a munkaerőhiánnyal. Viszont az öregbéres még 1863-ban 1 hold dézsmamentes tengeriföldet kapott, 1859-ben 20 klopternyit, azóta 1 holdat, most meg csak feleset, ami a bérviszonyok romlását is mutatja. 1867-ben már az öregbéres csak 2 hold feles kukoricaföldet kap és a többi munkás is kap feles földet, 1868-ban 3 hold feles az öregbéres földrésze. 1869-ben 2 hold feles Sarkadi Nagy Ferenc szentesi gazdánál. Konvenciós juhász először 1869-ben kap földet. Addig naturáliák és juhtartás és kevés pénz. Ekkor másfél hold kukoricát kap. 1870-ben 30 klopter feles földet kap már csupán, míg előbbi évben dézsmamentes volt a föld. 1870-ben 1 hold dézsmamentes föld öregbéresnek Sarkadi Nagy-nál. Ez tart 1872-ben is. Lakos Ferencnél 1875-ben az öregbéres 2 hold feles földet kapott. 1876-ban 3 hold, 1877-ben 4 hold. Ekkor már minden munkásfajtánál általános a feles föld.13 3 A gazdag parasztok az Alföldön a jobbágyfelszabadulás után tanyásokat, béreseket alkalmaznak. A tanyás eleinte csak télen dolgozott és a tanyán levő jószág gondját viselte. Később kötelessége volt egy ekével az őszi és tavaszi 132 O. L. Nádasdy Levéltár számadások G. No. 156. A lójárási napszámra v. ö. Kenessey: i. m. 19—20. 1. 133 Ec-seri: i. m. 192—226. 1.
