Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 261 Ha magyar viszonylatban a jobbágyfelszabadítás után nem is tudunk olyan esetről, hogy a paraszt a ledolgozás teljesítése miatt saját földjének termését betakarítatlanul hagyta volna, Lénán állításának többi része magyarországi viszonylatban is érvényes. Az egykorúak sűrűn panaszkodnak arról, hogy a részesek munkája nem kifizetődő, mert hanyagul, rosszul végzik a munkát. „A feliből adott földekért a mívelők azon felül, hogy magot adnak a földbe, minden munkát megtesznek és az urasági felerészt szalmául hazatakarítják, még 3—10 gyalognapszámot is szoktak szolgálni önként, sőt rétekért többet: hanem a szolgálatukat hanyagul teljesítik."11 8 A szakirodalomban többször kifejtik, hogy a részesművelés helyett jobb, ha a tulajdonos bérbeadja a földet, vagy gazdatisztet fogad „és csak végső esetben adja oda a felesnek, mert az kizsarolja a földet.11 9 A bajna-biai uradalomról is megírták, hogy részesművelést a kapásnövényeknél csakis a napszám rendkívüli magassága és a napszámoshiány miatt vettek igénybe, „s e részes mívelés felében s harmadában történt oly formán, hogy a részesek köteleztettek az elültetéstől egész a betakarásig az illető növények termesztésénél szükséges mindennemű munkát végezni. Sőt a biai uradalomban sikerült minden hold részes föld után egy vagy félhold rét ingyen való lekaszálását is kikötni".120 Nyiltan kimondják, miért használják fel mégis ezt a munkásszerzési lehetőséget. „Ha a gazdának forgótőke állana a rendelkezésére s a mellett elegendő kézierő felett rendelkezhetnék, nem is cselekednék saját érdekében, ha földeit harmadával adná. De miután a gazdának itt nálunk többet üres mint-nem az erszénye... mégis saját érdekében cselekszik, ha földeit — kapásnövényeket nagyban akarván mívelni — harmadában adja."121 Egy másik adat kifejti, hogy csak ott érdemes részbeadni a földet, ahol vagyonos a parasztság, mert a szegényparaszt nem tudja jól megművelni a földet.12 2 Több uradalom leírásából számszerűen is kiderül, hogy a részesművelés drágább a sajátkezelésű művelésnél. A mágocsi uradalomnak a felesművelésbe adott föld holdja 12 pft. 30 krajcárba került, ami 4 ft. ára napszámosmunkával elvégezhető lett volna. Mégis sok a részesföld. 1850: 3084, 1851: 4139, 1852: 3944, 1853 : 4054, 1854: 4144, 1855: 2892, 1857 : 2243 hold. Annak ellenére, hogy cselédek és majorsági telepítések is vannak az uradalomban, földjének nagyjából 5/(6t része részesművelésbe volt kiadva. Részesművelésnél csaknem minden növény kevesebb termést hozott, mint házikezelés esetén. Az őszi repce holdankénti termése 3,9 pozsonyi mérővel, az őszi búzáé 9,4, a kétszeresé 4,1, az árpáé 2,6, a zabé 4,7, a kölesé 0,7, a feles legelőé 6,1, a harmados kukoricáé 1,4 mérővel hozott kevesebb termést. A Magyar Gazdasági Egylet által kiküldött bizottság véleménye szerint a részesművelés még leghálásabb a tengerinél. A tengerinél a mágocsi uradalomban volt a szokás, hogy a részes szánt, magot ad, megműveli a földet, leszedi a termést, feltakarítja a szárat, megtisztogatja a csövet, behordja az uradalom részét, szárból is, kukoricából is és ha jó a föld, akkor még 1—2 kaszásnapszámot is szolgál. Pontosabb összehasonlítás kedvéért vegyük szemügyre az alábbi táblázat adatait: 118 Galgóczy: i. m. 374. L 119 G. L. 1852. április 25. 120 Jószágismertetés 4. füzet. A Bajna-biai uradalom. Bp. 1877. 121. 1 181 G. L. 1864. július 6. 122 G. L. 1855. augusztus 9.
