Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
fi KM JÓZSEi- ES A MAGYAK SZABADSÁGHARC 23 redésbe. A kormányzónak ez a levele arra is fényt vet. hogy mi volt az álláspontja az amnesztia kérdésében: csak abban az esetben kíván kegyelmet adni a szászoknak, ha ezt jó viselkedésükkel kiérdemlik. Az elsietett kegyelem kés, melyet az ellenség kezébe adunk, hogy szívünkbe döfje. Kétségtelen, hogy Bem minden egyes vitatott intézkedése mögött a katonai eredmények növelésének világos célzata húzódott meg. ö ezekben a kérdésekben messzebbre jutott el, mint a polgári kormánybiztosok. A vele együtt harcoló tisztek között számosan akadtak, akik ebből a helyeg perspektívából szemlélték az ő intézkedéseit s ha nem is értettek mindenben egyet vele, intézkedéseinek vailódi rugóit észre tudták venni.61 A fő szempont mindenesetre a népek általános kiengesztelésének elérése volt. És ennek a célnak az elérésére Bem nem fukarkodik a nagylelkűséggel; egy pillanatig sem ért egyet a szigorú megtorló intézkedésekkel, mint ahogy az a Róth István kivégzését követő megnyilatkozásból kitetszik. Szociális jellegű katonai közigazgatása mögött meg lehet találni azokat az elsőrendűen fontos honvédelmi szempontokat, melyek a hadvezér cselekedeteit irányították. Ilyen szempont indokolta meg a február 22-én megkezdett székely telepítéseket. A cél a bukovinai határszélek biztosítása volt. Bemet a besztercei betörés, melyet a románok árulásának tulajdonított, vezette arra a gondolatra, hogy egy másodszori beütés megakadályozására a székelyeket egy tömbbe, a határszélre telepítse. Az a szemrehányás, hogy Bem a szászak és а románok irányában tanúsított nagylelkűségével elkeseredésbe sodorja a székelyeket, nem indokolt. Az ő célja éppen az ellenkező volt, hiszen nagyrészt a székelységre alapozza hadjáratának egész menetét. Szociális kedvezései, telepítési politikája, akárcsak a székely fiúk iránt megnyilatkozó atyai szeretete mind azt bizonyítják, hogy tisztában volt a székelyek katonai értékével s azzal a szereppel is, melyet a székelyföldnek egy kelet vagy délkelet felől jövő támadás esetén kellett betöltenie. A székelyek adták seregének a legtöbb és a legjobb katonát, köztük volt ágyú és puskapor-gyára, valamint az erdélyi tüzérség felszerelő állomása is. Ugyanakkor eléggé ismeretes az a rajongás, mellyel a székelyek Bem iránt viseltettek s amely a harcokban legfőbb lelkesítőjük volt. Mint Petőfi írja, „a székely csak egy feltétel alatt ily vitéz: ha vezére még vitézebb, mint ő, s azért szükséges, hogy Bem legyen a vezérök." Szeben és Brassó bevétele után nincs körülrajongottabb ember nála a székelyek közt. Brassóban székely küldöttség tiszteleg nála s a nén iinnemi sorfala közt látogatja meg az ősz vezér Sepsiszentgyörgyöt. A Székelyföldön találkozik Gábor Áronnal, k'nevezi őrnagynak. Amit Bemnek szemére vetettek, hogy a román és szász nemzetnek kedvez, csak azt bizonvítja, hogy sokkal szélesebb persriektívában látta a magyar szabadságharc ügyét, mint a kormánybiztosok. Az ö nemzetiségi politikájáról már Marx és Engels is elismeréssel szólnak: „Erdélyben tiszteletet vívott ki maga iránt azzal, hogy megelőzte azt a szükségtelen és politikailag taktikátlan 61 Bauer így emlékezik meg Bem intézkedéseiről: „Egyáltalán Bem Besztercén mind katonailag, mind pedig közigazgatásilag a legnagyobb ismerettel és eréllyel működött, hogy saját szavai szerint: ne csak fegyverrel hódítson, hanem meg is kedveltesse a szabadságot és boldogítsa a felbujtogatott népet." (Bauer i. m. 95. 1.) Czetz pedig azt emeli ki. hogy Bem „a hadvezéri tulajdonságokat össze tudta kötni az államférfiéval". (Czetz L m. 113. 1.) Még a konzervatív Mészáros Lázár is talál enyhítő magyarázatot arra, hogy ,,az ellenséges indulatú tartományokban, a határőrök és oláhság között jótéteményeket osztogatott a magyarajkú honrészek rovására, a szászoknak általánosságban megbocsájtott, csak pénzbeli sarcot vetve ki rájuk s minden oláht haza bocsátott" — mert, mint mondja: „célja ezekben is jó volt, mert ezáltal a népeket meg akarta nyerni". (Mészáros Lázár emlékei. II. 249. 1.)
