Századok – 1950

Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235

ADALÉKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 243 már kapitalista termelőviszonyok között lefolyó és a kapitalista termelésre való áttérés céljából történő földrablásoknak, az eredeti tőkefelhalmozás ezúton való folytatódásának. Az úrbéri pátens a földrablások vonatkozásában alapjában előmozdítja a mezőgazdaság tőkés fejlődésének útját, ugyanakkor. azonban a feudális maradványok egész tömegének fenntartásával gátolja is azt. Gyarmatosító állam rendszabálya, amely államnak nem érdeke a gyarmat korlátlan kapitalista fejlődése és többek között a tőkés fejlődés ütemének fékezése miatt is szívesen fenntartja a magyar birtokososztály érdekeit szolgáló feudális maradványokat. A parasztság tömegeire azonban mindkét oldalnak közös a hatása: helyzete még az eddiginél is súlyosabbá lesz. Az úrbéri pátens a majorsági földek két kategóriáját különbözteti meg. Az egyik az ú. n. cenzusos föld. Ezt a földesúr írásos vagy szóbeli megállapodás alapján meghatározott évi szolgáltatások (termény, munka, vagy pénz) fejében örök használatra átengedte a családnak, vagy legalábbis a család férfiágának kihalásáig. Ezeket a földeket a földesúr vissza nem veheti, de a megállapodás szerinti szolgáltatásokat a földet használók kötelesek továbbra is teljesíteni. A szolgáltatásokat azonban meg lehet váltani.1

® (19. §.) A másik a volt jobbágyok által használt olyan majorsági föld, amelyet csak ideiglenes haszonbérleti, vagy zálogolási szerződés mellett birtokolnak úgy, hogy majorsági természetük megmaradt és adóösszeírás alá nem vették őket. Ezek után a földek után járó tartozásokat csak a földesúrral történt megegyezés után lehet megváltani. (20. §.)1

7 Az irtásföldek kérdését a 9. §. úgy szabályozza, hogy ha valamely irtásföldet úrbéri telekhez csatoltak; a) létfenntartás céljából adták át a jobbágy-1 nak, vagy b) az irtásföldön élőknek egyéb birtokuk nincs; c) vagy, ha örökös szerződés fejében kapták a földet, akkor ezek a földek nem vehetők vissza. Az úrbéri telekhez csatolt irtásföldeket, kivéve azonban a többi földek után járó szolgáltatásokat, a föld birtokosainak meg kell váltani. Minden egyéb irtásföld — ha ezt külön szerződés nem akadályozza — visszaváltható.1

8 A faizási jog rendezése szintén életfontosságú kérdés volt a felszabadult jobbágyság számára. A nyilt parancs elrendeli, hogy ahol azelőtt is megvolt a jobbágyok erdőhasználata, ki kell számukra hasítani a haszonvételnek megfelelő területű erdőt. Nyolc zsellérnek egy egész teleknek megfelelő erdőilletőség jár. Egy telekre azonban 2 holdnál (1200 négyszögöles) kisebb és 8 holdnál nagyobb terület nem szabható ki. На azonban az eddigi haszonvételt máskép el nem lehet érni, akkor a telkenkinti erdőilletőség 12 holdig t terjedhet. Ügyelni kell arra is, hogy a jobbágyok számára a faizás folytonos gyakorlására alkalmas erdőrészeket hasítsanak ki. A haszonvételek végső rendezéséig azonban az eddig járó, viszontszolgáltatásokat kell teljesíteni. A viszontszolgálat rendszerint bizonyos mennyiségű fa levágásában, összerakásában és elhordásában állt. Általában az egésztelkes jobbágy egy öl fát volt köteles felvágni, összerakni és behordani az uradalom határán belül. A marhatartó házas zsellérek pedig, ha egynyolcad teleknél kisebb földjük volt, fél öl fát vágtak föl, de fahordásra nem voltak kötelesek.19 A nádlási haszonvételt a nádas mesterséges, vagy természetes kiszáradásáig az úrbéri pátens biztosította továbbra is a parasztok számára. Vagy évenként кар bizonyos mennyiségű nádat a paraszt, vagy a nádas egy kijelölt részét használhatja. A viszontszolgálatokat azonhan teljesítenie kell. (40 kéve nád vágása és az uradalom területén belül kijelölt helyre elszállítása, az egy 16

Tóth: i. m. 123. 1. 17

Tóth: i. m. 124. 1. 18

Tóth: i. m. 83, 84. 1. 10

Urb. pát. 10—15. §., Tóth: i. m. 92-95. 1. 1С*