Századok – 1950
Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199
"212 KATÓ ISTVÁN nizmusig, . a többség „gutgesinnt" — ahogy a nádor megállapítja.5* Inkább csak előfutárai a burzsoáziának, mint képviselői, de olyan előfutárai, akiknek a burzsoázia soha nem vette át programmjukat. Amikor a burzsoázia megerősödött, a királyban és az egyházban már nem ellenséget látott, mint a jakobinusok, hanem szövetségest. Világosan muitatja ezt a folyamatot a köztársasági mozgalom irodalma is, ahol a radikális párt és a szociáldemokrata párt burzsoáziát képviselő írói, éppen a republikánizmust akarták megszelidíteni a jakobinusok programmjában. „Monarchista addig, (Martinovioe К. I.), míg azt látja, hogy a közjót, я legtöbb ember javát ez mozdítja elő... Mert semmi ellentét nincs demokratikus elvek és monarchikus elvek között."5* A szervezkedés a demokratikus értelmiségre támaszkodott, onnan került ki a résztvevők döntő többsége. A rendőrségi nyomozás során felfedezett 75 tagból 65-ről ismerünk részletesebb adatokat. Eszerint 54 értelmiségi, 9 földbirtokos és 2 polgár a szervezkedők megoszlása.5 4 Az értelmiség száma nem volt nagy, néhányezer ember mindössze, elszegényedett nemesi és nemnemesi sorból származó hivatalnokok, akik állami, megyei, vagy főúri magánhivatalokban dolgoznak, ezenkívül ügyvédek, alsópapok, orvosok, tanárok, ők érezték a parasztságon kívül legjobban a feudalizmus bomlását, kinőttek már a hűbéri társadalomból, amely nem tudta őket eltartani. A megyei hivatalhoz vagyon kellett, mert a fizetés nem volt elég a megélhetéshez, a iegnagyobb fizetés csak 7—800 forint volt.5 5 így innen el volt zárva az elszegényedett nemesi sorból származó értelmiség is. A nem-nemesek és protestánsok pedig ki voltak rekesztve az összes állami és megyei hivatalokból, csak főurak mellé mehettek magánhivatalnoknak, városi hivatalt vállalhattak, vagy ügyvédnek, orvosnak, tanárnak mehettek. Ezért találjuk az ország legműveltebb férfiait a mágnások szolgálatában. A szervezkedésben öt főúri magántitkár és két főúri magánnevelő vesz részt. Csak II. József nyitja meg a protestánsok és a nem-nemesek előtt a hivatali pályát, amit II. Lipót és I. Ferenc alatt újra elvesztenek. Ez az elégedetlen értelmiség az ország legműveltebb rétege. A francia felvilágosodás eszméin nevelődik, Voltaire, Montesquieu, majd Rousseau a legkedvesebb olvasmánya. Filozófiai nézetük ilyen, vagy olyan formában a materializmus. Általában ismerik a korabeli francia materializmust és az igen nagy hatással van rájuk. D'Holbach, Mirabeau álnév alatt írt, „Système de la Nature" с. munkáját az egykori rendőri jelentések szerint igen terjesztik. Szentmarjayról mondja egy feljelentés, hogy barátai körében magyarázza ezt a munkát.56 D'Holbach Bessenyei materialista fejlődésére is nagy hatással volt. 56 /a Laczkovicsnak több munkája van, amelyben a tételes vallás dogmáit és szertartásait támadja.5 7 őz Pál, később részletezett munkájában is a vallási szokások ellen ír. A demokraták nagyrésze csak a deizmusig jut el, de Martinovics, aki a legkövetkezetesebb materialista közülök, szembefordul a deizmussal is és 51 Eckhaidt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bp. á. n. 161. I. 51 Rózsa Ignácz: Martinovics Ignácz és társai, Bpest, 1913. 45—6. 1. (Kiemelés tőlem K. I.) 54 Fraknói Vilmos: Martinovics és társainak összeesküvése. Századok, 1879, 60. 1. 65 „Nem volt életpályának tekinthető ez a 'nobile officium' azért, mert nem biztosította a tisztes megélhetést s állandónak sem lehetett mondani, mert ki volt téve az időszaki választások esélyeinek." Gárdonyi Albert: A vármegye és város társadalma. Magyar Művelődés Történet, 4. köt. 315. 1. 68 Eckhardt i. m. 92. 1. í6 /a Bruckner János: A materialista Bessenyei György. Irodalomtörténet, 1950. 3. 57 A keresztény vallásban magát oktattatni vágyódó utazó ember. 1790. — A Jésus társaságbeli szerzeteseknek Khínábúl való ki-üzettetése.
