Századok – 1950

Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199

A MAGYAR JAKOBINUS MOZGAI.OM 207 lévő rakcióst használta fel атга, hogy megölje azt, ami benne haladó volt. A középnemesi mozgalom azonban niég nem zárult le teljesen, mozgalmuknak még egy hanyatló szakasza hátra van, ami az országgyűlés kü.önböző reformbizottságaiban zajlik le. Lipót már a koronázás után három nappal fel akarja oszlatni az országgyűlést, de tanácsadóinak figyelmeztetésére ettől kényszeredetten eláll és rendeletét nem hirdetteti ki. Így kerül sor arra az országgyűlésre, amelynek bizottságai végehossziglan tárgyalnak olyan reformokról, amelyeket eszük ágában sincs megvalósítani. A közjogi bizottság tárgyalásait csak 1795-ben fejezi be. Történetíróink nem győznek lelkesedni e reform-tervezgetésekről. Mályusz egész legendát költ ezekről, mint a „forradalmi láz" kiheveréséről, és a „konzervatív reform" felülkerekedéséről. „... az 1792/93-iki reformok megvalósulása óriási jelentőségű lett volna a magyar nemzetre nézve. Mert akkor már a dolog természeténél fogva sem lehetett volna a magyar társadalom 1828-ban oly visszamaradt fokon, mint volt egy emberöltővel korábban, 1793-ban. A megkezdett reform folytonos haladást vont volna maga után s így Széchenyi fellépésének éveiben a magyar társadalom nem hevert vblna aléltan, eltespedve a sír szélén.33

Mályusz azt bizonygatja, hogy a nemesség és a király végre egymásra találtak és „bölcs konzervativizmussal" átalakíthatták volna az országot. Mályusz ezt azért teszi, hogy a magyar jakobinusokat tehesse felelőssé e reformok elmaradásáért, a nemesi és a Habsburg reakcióért. „Minden akadály el volt hárítva s minden jel azt mutatta, hogy a munka sikerülni fog, s a reform megvalósítható. A fejlemények megmutatták, hogy a király és a nádor közötti viszony a főherceg haláláig, az utolsó napig nem változott meg, az ugyano'yan maradt mint 1794 nyarán volt. A magyarság sem változott meg s hogy jobb eorsának napja leáldozott, mielőtt feljött volna, annak nem ő lett az oka. Nagy és fejleményeiben végzetes változás következik be. Egy kísérteties, fekete kámzsás alak tűniik fel, mintha a pokol küldte volna ezt a romlott atheista papot. A romantikus írók féktelen fantáziája tudott csak hozzá hason'ó szörnyeteget leírna s ő eleven valósággá lett, hogy elpusztítson mindent, ami magyar, hogy megsemmisítse a magyarság újjászületésének minden reményét. Martinovics inspirációjára egy olyan összeesküvés támadt, amelynek célja idegen a magyar társadalom törekvéseitől, gondolkozásától, s amely kompromittálva a magyarságot, végzetszerűen megváltoztatja a nádor gondolkozását."34

Valójában a reformtárgyalások komédiát jelentenek a nemesség előző harcával) szemben. Ott még a nemzeti viseletnek is harci jelentősége volt, itt még a legkomolyabb reformokról folytatott viták is a kompromisszumot szolgálták. Mindenki mást csinál, mint amit szeretne, és amit csinál, másért csinálja, mint amit ténylegesen csinál. A király azért, mert nem tudja még feloszlatni az országgyű'ést, olyan irányba tereli, hogy végleg elvegye a kedvét a középnemességnek az országgyűléstől. Azzal a bottal páholja őket, amelyre eddig támaszkodtak. A király megnyitó e'őadása és átiratai szabják meg az országgyűlés munkáját, ezekben pedig a nem-nemesi osztályoknak, a nemzetiségeknek és a protestánsoknak követel jogokat, így az országgyűlést és a középnemességet ezek nyomása alá helyezi. Titkos -megbízottam keresztül tovább élesztgeti a mozgalmakat a nemesek ellen. Lipót a reformokról való tárgyalásokat nem vette komolyan, ezután is az országgyűlés minél előbbi bezárásán dolgozik. „... ezután is szívén van ez országgyűlés minél előbbi bezárása s számtalanszor kéri, figyelmezteti, inti még fiát, a nádort, fáradozzék azon, hogy a rendek minél előbb haza térjenek."35

Hogy a nemesek a nem-nemeseknek adandó engedményekről csak 38

I. m. 140. 1. * I. m. 141. I. » I. m. 54. 1.