Századok – 1950

Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1

J 8 KOVÁCS ENDRE gyűiésen is csak új urbáriumról tárgyaltak az urak, örökváltságról még szó sem volt. Az uj urbáriumot is elobo uj összeírástól, feJméresektöl, elkülö­nozésektől es arányosításoktól akartai iúggövé tenni — vagyis elüaíasz­tam sohanapjára, bot, uj iöidrabiasokra alkottak törvényes jogcímeket, ilyen körülmények között nem csoda, hogy az erdélyi roman lázadás valoságos parasztiorraüalomnak induit." Erdély lakosságának nagy tömege meg volt fosztva a választói jogtól. A mag>ai forradalmi vezetők a legkritikusabb időkben is a magyar befolyás r.oveiesét tartották szem eiott es a nemzetiségi jogok megadása terén komoly engedményekre nem voltak hajlandók. A forradalom nemesi vezetői általában kezdettől fogva kevés megértést tanúsítottak a parasztkérdés iránt,40 ami különösen megbosszulta magát Erdélyben, ahol a nemzetiségi ellentétek is bonyolították a helyzetet. A megegyezés a magyar és a román nép vezetői között iö4b őszén és 1849 koratavaszán teljesen reménytelennek látszott. A nagyszebeni general commandónak sikerűit a román nemzeti komité és a szász érdekvédelmi szerv élére reakciós elemeket ültetni. A parasztság nagy szociális forrongása a népek egymás elleni gyűlöletében, a kölcsönös öldök­lésekben vezetődött le. Bem, Erdélybe érkezve, különösen a székely és a rornán parasztság körében erős agrármozgalmakkal találja magát szemben: a parasztok nem egy esetben elfoglalják a nemesek földjeit és felosztják maguk között.49 A lengyel vezér ekkor már jól tudta, hogy a forradalmi fel­kelés sikerének elengedhetetlen feltétele az, hogy széles tömegekre épüljön, hogy a paraszt is tudja, miért harcol. Ezért híve az agrár forradalomnak, ezért hirdeti azt, hogy a népet érdekeltté kell tenni a forradalom sikerében: igazi szabadságot keli adni a népnek, hogy az egész nemzetnek közös érdeke fűződjék az újjászületéshez." Oda kell adni a parasztoknak az általuk művelt földet, fel kell menteni őket mindenfajta szolgáltatás alól. És ebben a fel­szabadító tevékenységben, nem szabad megállni a nemzetiségeket egymástól elválasztó gátak előtt, hanem le kell dönteni ezeket az akadályokat. Bem olyan időpontban hirdet nemzetiségek közti megbékülést, amidőn Erdélyben a helyzet a legmérgezettebb, a magyar-román-szász ellentétek szinte áthidal­hatatlanokna.k látszottak. Meg kellett értetni az egymás ellen ingerelt nemzetiségekkel, hogy a magyar forradalom valódi szabadságot hoz minden népnek: jelenti a parasztság felszabadulását régi elnyomóinak hatalma alól, jelenti a nemzeti­ségek számára a nyelvi szabadságot, a saját kultúra fejlesztésének lehetősé­gét, a népek szebb jövőjét. Az igazi szabadság terjesztését Bem szóban, írás­ban, de főleg cselekedetekben iparkodott megvalósítani. A forradalmi harcos­nak a nemzetiségek megnyerésére tett intézkedéseiről nagy elismeréssel emlékeztek meg Marx és Engels is.5 0 Érdemes volna végigtanulmányozni az erdélyi lakossághoz intézett kiált-» ványaikat: mindmegannyi segítő szándék, kinyújtott kéz az erdélyi népek felé. Nagyszabású leszámolás a mult tévedéseivel és egy új, boldogabb együtt­élés kilátásba helyezése. December 8-i nagyváradi szózata, melyet a debreceni nyomdából magá­val hozott saját sajtóján nyomat ki, magyar és román szöveggel jelenik meg, hirdetve az erdélyi népek nemzetiségi, felekezeti és társadalmi jogegyenlősé. g ét, a nemzetiségek nyelvi, közigazgatási és egyházpolitikai jogainak az ie „1848-ban Táncsicson, Horárikon, Petőfin kívül nem volt senki Magyarországon, aki a jobbágvfelszabadítást valóban demokratikusan akarta volna megoldani." Révai J. i. m. 97. 1. 40 V. ö. Averbuh: Carszkaja intervencija v bőrbe szvengerszkoj revolucijei, 84 i, 60 Marx—Engels: összes művek. XI. к. II. rész. 581. 1. oroszul.

Next

/
Thumbnails
Contents