Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
BEM JÓZSEF ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC 19 2—3.) alulmarad, Segesvárra vonul vissza, innen kivonulva március 11-én Nagyszebenben megveri Szkarjatyin cári ezredes különítményét, — Puchner •későn érkezik Nagyszeben alá, a város Bem kezébe kerül. A segítségül jött Engelhardt a cári csapatokkal a Tömösi szoroson át elhagyja az országot Március 21-én már csak a Vöröstorony szorosban volt cári haderő, melye* Bem román területre űz vissza. Ezzel győztesen végződik a tavaszi hadjárat (március 28.). Eredménye, hogy Gyulafehérvár és Déva osztrák várőrségét leszámítva, Erdély mindkét ellenségtől megszabadul. A hadsereget nem utolsó sorban Bem hősi példamutatása lelkesítette a rendkívüli teljesítmények elvégzésére. „Tanulják meg tőlem, — mondotta a fiatal magyar tiszteknek, —• hogy a rendezetlen hadsereggel, mint amilyen mi vagyunk, nagy dolgokat lehet véghezvinni, mert szabad: hazafinak lenni, gondolkodni és lelkesülni; a Marseillaise dala sok üteget pótolt, s a lelkesülés az emberekből katonát, a katonából hőst csinál, — iparkodjanak azt fenntartani és terjeszteni."4® Csak a forradalom céljainak mély átérzése volt rá képe», hogy a rendelkezésre álló zilált haderő tagjaiból előcsiholja azt a páratlan lelkesedést, amely a tavaszi hadjárat mérhetetlen erőfeszítéseit és páratlan győzelmeit megteremtette. Mint Andics Erzsébet írja:*1 „Bizalma a győzelemben, hűsége az ügyhöz magával ragadta honvédéit, akikből a magyar katona legjobb tulajdonságát, a hősiesség és önfeláldozás csodáit tudta példájával kiváltani. Noha a szolgálatban vasfegyelmet követelt meg és minden mulasztást és fegyelmezetlenséget keményen büntetett, katonái rajongva szerették, mert tudták, hogy rendíthetetlen harcosa a szabadság ügyének. „Bármit kívánt is Bem — írja- róla seregének táborkari főnöke — minden megtörtént és ha Bem a poklokat akarta volna ostromolni, a katonák örömmel követték volna, mert tudták, hogy csak javára lehet az ügynek." Bem.már 184ó-ban megjelent katonai jellegű művében4 2 tömören fogalmazta meg a maga stratégiájának alapelveit. „A hadművészet egyszerű és kizárólag csak az egészséges értelemre támaszkodik" írja. „A vezér számára az első előfeltétel az, hogy az ellenséggel szembetalálkozva első szempillantásra felismerje a hadi helyzetet, hogy azonnali elhatározásra jusson, az elhatározását nyomban végre is hajtsa, minden körülményt a saját előnyére használva fel," És végül: „Az egész hadművészet elméletét ebben a néhány szóban lehet összefoglalni: Ott kell megverni az ellenséget, ahol éppen kéznél van." A tavaszi hadjárat teljes mértékben ezeknek a hadműveleti szempontoknak az alkalmazása: a gyorsaságot és a határozotiságot Bem valamennyi méltatója kiemeli. „Hadmozdulatai, amivel az ellenségen gyorsan és váratlanul rajta szokott ütni, villámgyorsak voltak... Rendkívüli képessége volt a hadterep gyors felismerésére, a felderítés sikeres alkalmazására. Nagy aktivitásával és mozgékonyságával sikerült elérnie, hogy az ellenség Bem csapatait mindig erősebbnek vélte, mint ahogy azok ténylegesen voltak."4 3 A gyorsaság elengedhetetlen feltétele volt a sikernek. A győzelmet számos egymást erősítő tényező tette teljessé. A számhiányt a sereg mozgóvá tétele, a sebes és különböző irányokba való menetelések, Bem hősiessége, személyes példája, tüzérségi Szempontból pedig az ágyúk fokozottabb kihasználása pótolta. Vele szemben a másik oldalt a lassú felészmélések, a hosszas elhatározás, a nehézkes mozdulatok, általában a nagyon óvakodó magatartás jellemezte. Bem december 10-én indul az osztrák ellen s már 13-án Nagybánya elfoglalásával büszkén jelenti a Honvédelmi Bizottmánynak: „Most már biztosíthatom a Honvédelmi Bizottmányt, hogy azon eszközök 40 u. o. 41 Andics E.: i. m. 4Î О powstaniu narodowem w Polsce. 43 Andics E. i. m.
