Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 A király ellenőrzési jogát fokozza az a két intézkedés, melyeknek értelmében a király tudtán kivüi nem lehet egyháziak és világiak között folyó perben ítélet-mondás előtt az utóbbiakra egyházi tilalmat kimondani és az, hogy a dézsimaperekbeni ítélet a királyra tartozik.18

3 Általában Mátyás király nagyon ügyel, hogy az egyházi rend a számára kiszabott kereteket ne lépje túl. Ezért szorítja pontosan megszabott keretek közé az oklevél-illetékeket, ismételi igen keményen a szabálytalan jövedelmeket eltiltó régebbi királyi végzéseket és bástyázza körül a dézsmaszedést szigorú büntető rendelkezésekkel.18

4

Az igazságtalan dézsmákat kirovó főpapokat érzékenyen sújtja avval, hogy a jövőben nem foglalhatják el a dézs-511 ót pénzben, tehát őket terheli a termények elraktározása, őrzése, értékesítése és a piac ingadozásával járó minden kockázat.18

5

Ebben az időben a dézsma-jövedelmeket sokan bérlőknek adták ki, ami csak megnövelte a túlkapásokat. Mátyás király szigorúan jár el ilyenkor, nem a bérbeadóval, hanem a bérlővel szemben. Egyébként a dézsmatörvények súlypontja a jobbágyság védelmére van helyezve. Érdemes megfigyelni, hogy milyen újabb és újabb módokat igyekszik találni arra. hogy a dézsmaszedők elégedjenek meg a paraszt esküjével és ne okozzanak neki károkat a kepék széthányásával. Rendszeressé teszi^a királvi hatalom ellenőrző közegeinek jelenjét ét,, eltiltja a prés-jellegű égyih'azí"tilalmakat, vagyis, amijtor a löTcTésűrakra kimondott egyházi tilalommal igyekezték kikényszeríteni a jobbágyok pontos fizetését.186 A dézsma fizetése terén részleteket állapított meg és lényegében két hónapi moratóriumot adott a. kifizetésre. Eltiltotta, hogy a paraszt terhére nála hagyják a dézsma fejében már lefoglalt állatokat. Még arra is gondja van, hogy a dézsmálok ne a bíróhoz, hanem a plébánoshoz szálljanak, mondván, hogy elég dolguk van azoknak amúgy is a dézsmával.18

7 Dézsmaügyi törvényeinek szelleme általában véve az, hogy ha már elkerülhetetlen & dézsmaszedés, ami lényegében az egyház magánügye, legalább a kereteket tartsák be szigorúan. Az állam nem segítő a dézsmabeszedésben, hanem a világiak érdekeire ügyelő ellenőrző. Az i486, cvi dccretum 28..cikkelye 428-430. 1. és 45. cikkelye u. o. 442—43. 1. 1,4

Oklevélilletékek ügyében ld. 1481. évi 16. cikkely, u. o. 394—95. 1., valamint 1486. évi 74. cikkely 462—63. 1. — Dézsmaügyi rendelkezések 1464. év 24. cikkelye, u ö. 355. L; 1471. év III. cikkelve u. o. 358—361. I.; 1474. év 16. cikkely 378—79. 1. 1478. év 15. cikkelve. u. o. 386—87. 1. 1481. évi 13. cikkely 388—393 1.; 1486. év 40-45. cikkely u. c. 438—443. 1. Ld. 1481. évi 10. cikkely u. o. 392—93. 1. 140

A kepék szétdobása elleni rendelkezések a következők: kártérítésként egy aranyat kellett letennie a dézsmálóknak, vagy pedig zálogul kell hagynia a lovát (1464.24. cikkely, IV. §.) később zálogul köteles volt lovát előre bekötni a paraszt házához (1486. 41. cikkely IV. §.) — AZ ellenőrzés tercn egyre nagyobb szigorúsággal járt el. Az 1471-i 3. cikkely IV. § szerint a dózsmaszedőket egy nemes, vagy a plébános ellenőrizheti; az 1478. 15. II—III. § ízerint már kötelező a szolgabírák kirendelése, ha pénzben szedik a dézsmát. Az 1481-i 10. cikkely IV. § szerint választott és esküt tett világi nemes végzi az ellenőrzést, az 1486. évi 40. cikkely III. § szerint pedig királyi ember, a püspök költségére. — A király semminemű többletet nem enged fizetni eskütétel címén (1478. évi 15. cikkely V. §). Vagy pedig a számolás célját szolgáló ú. n. rovásnyelekért (1481. évi 6. cikkely). A király pontosan megszabja a dézsma pénzbeli megváltásának kulcsát (1481. 5. cikkely). Szigorúan megtiltja, hogy a nemesekre egyházi büntetést szabjanak ki, rhert azoknak jobbágyai nem fizetik a dézsmát. (1481. évi 2: cikkely.) -, 187

Moratórium a dézsmafizetés terén 1481. évi 9. cikkely, u, o. 392—93. 1.; az állatok tartása 1486. évi 42. cikkelv u. o. 440—41. 1.; hová szálljanak a dézsmaszedők 1481. évi 7. cikkely 1—11. § u. o. 390—91. I.