Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 királlyal szembén is. Egyes, már említett korszakokban éppenséggel a pápai pöhtika képviselői a magyar királyokkal szemben. A középkor-végi nemzeti egyházak pedig éppen ezt akarták kiküszöbölni. A különbögő.-uralkodók különféle módszerekkel igyekeztek elérni: yilági tanácsosaikat tették meg.-főpapoknak, máskor rokonaikat,17 0 hivatali teendők végzésére papokat osztottak be minden uralkodói kancelláriába és egyházi javadalmakkal fizették őket, aminek az a haszna is megvolt, hogy rajtuk keresztül befolyást tudtak gyakorolni az egyházkormányzatra. A „közvetettség" keresztülvitelére, vagy is hogy ne érintkezhessenek közvetlenül Rómával, ugyancsak—ez..a..módszfix.Jsü3T"ä" j legalkalmasabb. \ , Láttuk, hogy Mátyás király gazdasági, sőt társadalmi eszközökhöz is nyúlt centralizmusa érdekében. Már igen korán törekedett rá. hogy az egyh áz- ; kormányzat lelki ..részét elválassza a gazdaságitól és .az...utóhhim-íélbetleniil f t kii ályhű, gazdasági dolgokhoz jól értő, erélyes férfiakat szemeljen ki. így járt у el a zágrábi püspökség esetében, amikor ki vívta flíögy honvedelmï érdekekre hivatkozva, Szentlászlói Ozsvát legyen a püspökség adminisztrátora. A váci püspökséget Báthori Miklós pazarlása és beteges kegyetlensége okán bízta „kisegítőre" (conadiutor) Orbán pécsi prépostra. Janus Pannonius pécsi püspök mellett is ott működött jószágkormányzóként az általa megvetett Huendler Vitus „választott püspök". Mátyás kénytelen volt így eljárni, amikor az illető püspökségek tulajdonosai kancelláriai, tanácsosi elfoglaltságuk miatt semmiesetre sem tudtak javadalmaik ügyével törődni. Filipecz János váradi püspök főkancellár helyében is működött ilyen adminisztrátor. Máskor viszont, ha a méltóságot kánoni akadályok miatt nem adományozhatta, hozzá közelálló személyeknek, akkor az adminisztrátorságot bízta rájuk névleg, de helyettük egyszerűen királyi tisztviselők kormányozták a püspökséget vagy érsekséget. így nevezte ki a gyermek Korvin Jánost a győri püspökség adminisztrátorává, a gyermek Estei Hippolitot pedig az esztergomi érsekség kormányzójává. Egyidejűleg a gyŐTi püspökség tituláris része feltétlenül megbízható híve: Nagylucsei Orbán, majd pedig Bakóc Tamás kezében volt, az esztergomi érsekség pedig betöltetlen. Van egy olyan időszak (1484—1490), amikor az ország két legfőbb egyházi méltósága, mind az esztergomi, ímnd pedig a kalocsai érsekség" a király parancsaira hallgat, mert a betöltetlen esztergomin felesége unokaöccse ül, a kalocsai érsek Váradi Péter pedig őrizete alatt áll. Estei Hippoht mâir tulajdonkeppen örökölte tisztét rokonától, mert elődje Aragóniái János bíboros volt, Beatrix-királyné öccse (1480 óta). Mátyás király számára nem volt lényeges, hogy a bíboros ügye évekig húzódott és nem bánta, hogy az érseki, szék .ûœsea—àHott. Ellenkezőleg, a célt evvel is elérte, akadálytalanul érvényesült a királyi adminisztráció. Becktnslöer János szökése után többé nem bízta senkire ezt a méltóságot, mely a király után a legjelentékenyebb közjogi funkciókkal járt. Másrészt a-király igyekezett a prímás szerepét törvényhozásilag is háttérbe szorítani és világi kézre bízni az ország első méltóságát, ez volt az 1485-i nádori cikkelyek egyik fontos célja? Féleségének gyérffiék-rokonai — Mátyás megítélése szerint -—, ártalmatlanabbak voltak bárki másnál. Ugyanekkor eljut a biztonság legvégső követelményeihez: a jobbágyszármazású királyi írnokot, Bakóc Tamás ckàkot teszi meg egri, majd győri püspökké, hogy kancelláriai tisztét méltón elláthassa, főkancellárjává pedig egy huszita olajkereskedő fiát: bihpec Jánost, aki előzőleg világi tisztviselő volt hazájában és a csehországi hadjárat idején egy nála járó cseh főméltóság kíséretében tűnt fel.171 Nem ,7 " V. ö. Hashagen: i. m. 204—206, és 223. 1. 171 V. ö. A. Gindely: Geschichte der bömischen Brüder, Prag, 1857. I. 103—104. 1.
