Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

I «2 KABDOS TIBOR 1465-ben például követei avval a kérdéssel fordulnak a szentszékhez, hogy az ország" fővárosában, Budán olyan palotákat, melyek a főváros díszéül szolgálnak, kolostorok ne örökölhessenek, meff'esák elhanyagolják és elvonják a közhasználattól. Ez persze csak az egyik szempont, a másik, ki nem mondott Qk az volt, hogy az olasz polgárvárosokhoz hasonlóan meg akarta akadályozni az egyház területi és hatalmi terjeszkedését a város szivében.16

1 Mátyás király figyelt a Rómába kitávozó pénzösszegekre is. Egészen polgári módra alkudozik egy-egy servitium ôsszegénéY'èîëngëdese, vagy csökkentése érdekében, hiszen ez mind nagy összegeket von el a honvédelemtől.ies Ugyanilyen anyagi érdek szövődik össze az uralkodói szuveréraitás sérelmével, amikor tiltakozik ellene, hogy Rómában lehessen pereket indítani, vagyonos emberek ellen, vagy hogy fellebbezés útján juttassák e pereket az országon kívülre, mivel nem vitás, hogy az ilyen eljárás zsarolásra és komoly pénzösszegek kijuttatására vezet. Nem szólván arról, hogy zaklatásnak érzi, ha efféle dolgokkal okvetetlenkednek vezéreinek éppen akkor, mikor azok a hit érdekében harcolnak.16

3

A világi nemesség és a királyi- -kincstár közös érdekeit védi, amikor pontosan meghatározza az egyházi bíráskodás körét ée a dézsmapöröket különösképpen "kivonja az egyházi bíróság hatásköre a'ól. Mivel nagy anyagi érdekek forognak kockán, a döntést sajátmagának tartja fenn.16

4

Ezek az intézkedések egymagukban mutatják, hogy Mátyás király a török veszedelem árnyékában az államegyházi törekvéseket nagy lépésekkel vitte előre, elődeinek intézkedéseit továbbfejlesztette. Ha azonban tovább elemezzük egyéb egyházi tárgyú intézkedéseit, és azokat egységbe foglaljuk, azt kell látnunk, hogy nemcsak elérte ezen a téren az európai fejlődést, hanem túl is szárnyalta. Egyes elemeiben sok mindent megvalósítottak már nyugaton, különösképpen Franciaországban, vagy Angliában, vagy pedig kortársai és ezek között elsősorban a brandenburgi választófejedelmek, sőt maga III. Frigyes császár is, de sokoldalú intézkedéseinek céltudatos egésze, leleményessége, emelkedett uralkodói szempontjai, modernsége a legnagyobb arányú kísérletté teszi a magyar nemzeti egyházat a gallikanizmus és VIII. Henrik reformációja közötti időben. Voltak egyéni intézkedései is és valamennyi elhatározását tudatosan koordinálta. Törvényszövegeit ideológiailag megalapozta, még érzelmeit sem titkolva. IX. A hetvenes évek derekán- érlelődik meg Mátyás királyban, hogy. a szentszéktől és az európai hatal

maktól komoly segítséget várni nem lehet. A pápának nyíltan megírja, nem fogja magát kinevettetni, hogy míg a török ellen harcol, állandóan hátbatámadják és a szentszék még ebben sem segíti. Nem ad sem reális, sem szóbeli segítséget.16

5

Mindenki magával van elfoglalva. Minél többet áldoz az európai népek összességéért, annál kevésbbé tartják tiszteletben áldozatát és annál többet követelnek tőle. Mátyás megunta, hogy 1,1

V ö. Freknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Szentszékkel, I.; 133. 1 ; Volpe: i. m. 136. 1. 1U2

Ld. MKL II. 188. 1. 103

Ld. U. o. 60. 223—24, 237. 1.: a király büntetésül javadalom vagy fövesztést szab,ld.Magyar Törvénytár, I. 1471. 19. cikkely, 366—67. 1. 164

Az egyházi bíráskodás köréről ld. u. o. 1462. decretum 3. cikkely, 341. 1.; 1464. évi decrctum XVII. cikkely, 352—53. 1.; 1471-i decretum XVII. cikkely, u. o. 366—67. 1.; dézsmapörök, 1486. decretum 44—45. cikkely, 442—43, 1. 166 Panaszkodik, hogy kinevetik a hátbatámadásokért, Id, MKL I. 320. 1. — A szentszék reális és szóbeli segítségéről : „ ... quanta nobis sunt exspectanda subsidia realia, si non possimus obtinere verbalia, experientia quoque nos docuit anna superiori . . ." U. o.