Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
148 KAKDOS TIBOR tájt magyar nyelven írt Szent László himnuszban, mely Zsigmond király és valószínűleg Hunyadi halála után keletkezett, figyelemreméltó célzások vannak: „Te a tatároknak vagy megtörője, Magokat szaggatád az havasokon. Te pogánoknak vagy rettenetük. Törökök mondottak föld félelmének. Te kivagdalád az eretnekeket, Elszaggatád, mind kigyomláltad, Nem volt időben gonoszul tevő, Mert csak hiredet mindenek rettegték.4 '1 ' A törökök emlegetése, akiket 1443-ban Hunyadi д Balkán havasain győzött le, az eretnekek többszörös felhozása, akiket Hunyadi kormányzóvá választása után (1449—50) igyekezett kiszorítani a felvidékről, mind őrá utalnak. Annak a jelenségnek vagyunk a tanúi, hogy egy történelmi legenda a jelen legnagyobb alakjának hatására modern színeket kap. És megfordítva, Hunyadi Szent Lászlóra emlékeztette a népet. A nagy hős 145ó-ban bekövetkezett halála után néhány évvel alkalmasint iskolás deák tollából egy Hunyadit sirató versezet keletkezett, mely azt írja, hogy Hunyadi Szent László módjára élt. A cseheket megtorolta, a törököket pusztította, üldözte a németeket, besenyőket, szaracénokat, tatárokat.111 Így olvadt össze a nép képzeletében a centralizmust kiváltó török veszedelem a Hunyadi-család érdemeivel. Ezekután, a szabadítót sokan Hunyadi egyetlen megmaradt sarjában. Mátyásban látták. Ennek érdekében a Szilágyiak és a család hatalmi körébe eső nemesség mindent elkövetett. Ennek érdekében vonták össze a fővárosba a Hunyadiakhoz hű zsoldossereget. Jelentékeny új tényező azonban a néptömegek nyomása, a köz vélemény útján. Bonfini pontosan megörökítette az eseményekét; Ä vardsi plebejus nép és iskolásgyermekek az első országgyűlési tárgyalást megelőző napon már az utcákon özönlött Hunyadi Mátyást éltetve: „Mikor ezt ellenségei hallották, tudván, hogy a nép szava Isten szava, úgy gondolták, nem lesz jó más nézeten lenni. A gyermekek és a köznép zúgását az ellenség nem tudta elfojtani és hogy ezt nem tudta megtenni, azt magát is csodálatos jelnek vették. Az országgyűlési küldöttek még nem nyilvánították királynak, mikor a pesti plébánia templomban a papi testület.. már hálaadó istentiszteletet tartott."112 De Bonfini arról is hírt ad, hogy az ország falvaiban és városaiban mindenfelé ez a hangulat uralkodott, amikor ismeretessé vált a megválasztás. Tehát az országgyűlésre nyomást gyakoroló közvélemény legerőteljesebb tényezője a budai és a pesti polgárság volt. És a többiek szerte az országban ugyanígy éreztek. Szilágyi Mihály jól tudta, melyek az új király erőforrásai, amikor Kolozsvár városának azt írta, hogy mindenkinél inkább magukénak vallhatják az új királyt, mert hiszen Kolozsvárt született és ott nevelkedett.11 3 Tekintsük-e TíSZta véletlennek, hogy ismét az á~két város kerül 110 Régi Magyar Költők Tára, I. 220. 1. 111 Kovachich: Scriptores Rerum Hungaricarum Minores, Budae. 1798. Tom. II. 7. 1. — A „terminus post quem"-et a Szent László-himnusz "keletkezéséhez a Giskrával folytatott harcok nyugvópontja (1452) adja, az ante quem-et pedig Hunyadi sirversében az a célzás, hogy a király és a királyné tétlenül ülnek. Ez csak Podjebrád Katalinra vonatkozhatik, akivel Mátyás király 1463 május 1-én tartotta esküvőjét, de aki 1464 januárban már meghalt. lls Bonfini: i. m. Decas III. lib. 9. 81—89. 113 V. ö. Mirki Sándor: Mátyás király és az iskola, Kolozsvár, 1904. 4. 1. /
