Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 egyenrangú félként akartak tárgyalni a nemességgel.7 0 Torzulva mindkettőben megvan a feudalizmus megsemmisítésének igénye: visszatérés az „isteni rend" szerint való teljes egyenlőséghez és a jövőbeni ezen alapuló új rend. Ha evvel összevetjük huszita mozgalmunk igazi történeti forrását, Mîrkai Jakab emlékiratát, mely a forradalmi eseményeket, jelszavakat és tételeket együtt sorolja fel, kiderül, hogy a cseh táboritákhoz hasonlóan tényleg elvetették a császár és pápa egyetemes tekintélyét, a nemzetközi latin tudományosságot, az uralkodó társadalmi osztályok művészetét és ugyanúgy vissz« akartak térni az „isteni törvény" teljes egyenlőségéhez mint a csehek. A vallásos propagandának ugyanolyan eszközeihez nyúltak, mint amilyeneket Hus« János halála után a prágai felkelők használtak, hogy lefestik a pápát, amint misézik és köröskörül Belzebub és az ördögök ministrálnak neki, hogy egyik oldalon Krisztust ábrázolják, amint szamárháton bevonul Jeruzsálembe, a másik oldalon pedig a lovon pompázó fényes kísérettel vonuló pápát.71 Megállapítható, hogy a nemzeti eg y házakra je llemző köve telések ugyanúgy felmerülnek, mint Csehországban, vagyis az egyházi vagyon szekularizációja, a öézsma és összes papi szolgáltatások eltörlése, az egyház teljes erkölcsi reformja, kexÊOopâp, a püspök joga_á_TnosüTésre, emefíett aJkéLszín.alatti áldozás és a misemondásnak nemzeti rítusa táborita módra.72 A nemzeti ritus szerves része, hugy а шайуаг husziták istentisztelet alatt forradalmi dalokat énekelnek, ú. n. kantilénákat, melyeknek nagy szerepük volt'a cseh forradalmi akciók létrehozásában es amelyeket a cseh táboriták ugyanúgy énekeltek istentisztelet alatt73 . E kantilénáknak hangja gyakran erősen nemzeti, és ilyeneknek kellett lenniük a magyar kantilénáknak is. Az ilyen közösségi-aktuális kantilénáknak határozott nyomai vannak a magyar irodalomban. Mátyás király megválasztásakor a pesti iskolások kantilénát • énekelve járták be a város utcáit, dicsőítve a fiatal trónjelöltet, akit „mind ez ország" választott és isten küldött a nép oltalmára.7 4 Mint később látni fogjuk, e kantilénák szerepe is ugyanaz volt, mint huszita elődeié: feszült és minden ellenállást elsöprő közhangulatot hozott létre. Le kell szögezni, hogy a cseh felkelés idején az eljárás is pontosan azonos volt: huszita papok vagy iskolamesterek költötték a dalt, azon nyomban betanították az iskolá soknak és énekelve bejárták Prága utcáit. A dalokat mindenki eltanulta és órák alatt mindenki énekelte. Tovább megyünk, a Mátyás király haláláról szóló népies kantiléna (Néhai . való jó Mátyás király) Ismert huszita ritmusban 3-f-2//3-f2 tagolású tizj szótagú sorokban van írva.7 5 Tekintsük-e merő véletlennek, hogy mindkét kantiléna arról a nemzeti királyról szól, aki a cseh kelyhesek nemzeti királya, a huszita Podjebrád György veje volt? Vagy pedig a már korábban к meglévő kantiléna huszita felkelésünk óta a köztudat általános eszköze lett? Mindkét lehetőség igen jellemző. Nem dönti el a kérdést a kantiléna hatá,0 U. o. 73—74, 75-76. 1. 71 Kardos i. m. Függelék. 31—32. § 31. 1. Továbbá Chronicon Procopii notarií Pragensis. Höfler i. m. Fontes Rcrum Austriacarum. Scriptores II. 72. Huszita felkelésünk szükségszerűen vallásos ideológiáját Szabó Ervinnel szemben Molnár Erik (i. ni, 365—366. 1.) világosan bizonyítja. 71 Kardos: i. m. 30—32. 1. 13 L. u. o. 2. § 30. 1.; Andreas de Broda: Tractatus de origine Hussitarum, Höf 1er i. m. i. h. VI. 339. 1. v. ö. még Irodalomtörténet, 1950. 2. sz. 120—121. 1. '* Eredetileg: Székely István: Chronica ez világnak jeles dolgairól Krakkóban, 1559, 216. 1. Ojra kiadva: Régi Magyar Költők Tára. Szerk.: Szilády Áron I. köt. 220— 234. 1. — A cseh cantilénák teljesen azonos keletkezési és terjesztési módjára 1. Chrordeon Procopii i. h. 73, 75. 1.; Laurentius de Bfezina: i. m. i. h. 376, 378. 1.; Anonymi: Invectiva contra Hussitas u. о. 622, 62.5, 627. 1. ,6 A „Néhai való jó Mátyás kerály" szövegét 1. Régi Magyar Költök Tára. I. 480—481. 1. — Ritmusáról v. ö. Irodalomtörténet i. h. 121. 1.