Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HTJNYAUI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA nos és bácsi főesperes személyével sem foglalkoztak. Pedig a pápai regesetákból az is kiderül, miért mondta a ferences krónikás, hogy „dicséretese» hunyt el". Közönséges áruló volt, aki huszita társait hóhér kezére adta." A pápai regeszták szerint tehát az ekkor ideküldött pápai legátus először húsz olyan szerzetes felmentésére kér engedélyt, akik elhagyták rendjüket, aposztatáltak, a felkelőkhöz álltak. Majd negyven papnövendék számára kíván felmentést „szabálytalanságok" alól.5 9 Természetes ezek után, ha a huszita felkelést követő években a délvidéki és erdélyi részeken nagy hiány van papokban.8 0 Megállapítható tehát, hogy a népi forradalmak törvényszerűségei szerint az alsópapság és a kolduló rendekhez tartozó szerzetesek egy része leszakadt az uralkodó osztályokról és a forradalom vezető rétegét alkotta. De a mezővárosok feltörő polgárrétegének is szerepe volt benne. A kamonci felkelésben Bálint szabómester a hangadó, az erdélyi vezetők egyike Kolozsvári János polgár. A nagyszombati, erdélyi, nyírségi felkelésben parasztokat, kézműveseket, egy-két köznemest látunk. Vagyis nagyjából ugyanazokat, akiket Csehországban. A jobbágyság és köznemesség összefogását az erdélyi felkelésben már megállapították, de azt is, hogy a köznemesség elpártolt, mihelyt LépfiiL püspök elengedte a jobbágy talán nemesek tizedét.6 1 Vagyis nálunk, a cseh köznemesektől eltérőleg, az alsó nemesi réteg nagyon rövid ideig állott csak a forradalom mellett. A főnemesség és középbirtokosság pedig egyértelműen ellenségesen állott szemben a huszita jobbágyokkar Bábolnánál vagy a kolozsvári huszitákkal szemben. Mennyire jellemző az erdélyi urak felszólítása, akik kérve-kérik a szász székeket, hogy jöjjenek a fellázadt Kolozsvár külvárosa alá.62 Tehát a magyar feudális főurak összefognak a szászokkal » kolozsvári németek érdekében a huszita magyarok ellen. Budán azonban más a helyzet. Az 1438-i felkelésnél a nemesi és polgári elemek összefogásának bizonyos jeleit figyelhetjük meg. UgyanisTTabsburgi Albert uralmában nemcsak a magyar polgárság látott nagy veszélyt (ellentétben a némettel), hanem a főnemesség is. Hogy miért, az félreérthetetlenül kiderül az 1439-i országgyűlés végzéseiből. A budai felkelésről szólva azonban mindenekelőtt meg kell állapítanunk összefüggését az 1435—38-i huszita mozgalmakkal. Általános jelenség a korabeli eretnek- és forradalmi mozgalmakban, hogy egymással időbeli és személyi kapcsolatban állanak. Ha egyik helyen leverik a felkelést mindig sikerül néhány vezetőnek elmenekülni, akik azután másutt szítják fel. A firenzei gyapjúmunkásoknak és napszámosoknak 1378-i felkelését először egy kispolgári provizórium váltja fel, majd 1381-ben efelett is győz a hatalmasok ellenforradalma. Aki tud, elmenekül. És éppen ebben az évben lobbaie fel a nagy angliai munkás- és parasztfelkelés és Firenzéhez közel a sienai „straccioni"-k vagyis „koldusok" felkelése. A firenzei és sienai események között be is van bizonyítva az összefüggés.6 3 Ugyanez áll a cseh táboriták magyarországi szerepére a lipani csatavesztést követő üldöztetés idején. Természetes tehát, hogy az alig levert délvidéki és erdélyi huszitizmus üszkei elkerülnek az ország fővárosába, Budára. A huszita felkeléssel való szoros kapcsolatra utal Márkái Jakab jelenléte Budán pontosan a felkelés időpont-68 L. u. o. No 973. 5« L. u. o. No 537—538, továbbá No 492. " Paphiány a zágrábi egyházmegyében 1. u. o. No 603, paphiány Székelyföld^» 1. Fertfmendzin: Acta Bosnae 191. 1. 01 V. ö. Székely György: Magyar parasztháborúk 1437—1514. 22—25. t. " L. Székely Oklevéltár. Szerk.: Szabó Károly III. köt. 1270—1571 Kolozsvárott. 1890. 53. 1. " V. ö. Volpe i. m. 229-231. 1.
