Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
12ü KARDOS TI BOB как: a kereskedelmi forgalom szabadságában, és a belső piac kifejlődését gátló partikuláris vámokban. Az említett dekrétum 13. cikkelye arról panaszkodik, hogy egyháziak és világiak, nemesek és nem-nemesek „adósságok vagy más kihágások okán elég gyakran" letartóztatják a kereskedőket és más utazókat. A 22. cikkelyből pedig kiviláglik, hogy a „kapzsi" vámosok „mértéktelen és fölösleges vámokat" szednek. Viszont az is gondot okoz, hogy titkos átkelőket és utakat nyitnak (23. cikkely).51 Ki kell térnünk arra a kérdésre is, hogy a csghországihoz has onló magyarnémet ellentét megfigyelhetőre? Legfcjletteb városainkban (mint pl. Kolozsvár, vagy Buda a főváros) a század harmincas éveiben döntő stádiumba jutott a magyar elemek térfoglalása a német rovására. Az ilyen városokban megvolt tehát a lehetősége a csehországihoz hasonló kirobbanásoknak. Azonban a főpapi stallumokat általában nem németek töltötték be, hanem magyar főrangú családok tagjai és hiányzott is az a német nemesi réteg, mely pedig Csehországban megvolt. Volt azonban egy rokon problé ma: idegen -királyaink előszeretete arra, hogy az ország fegfőfrb méltóságait idegeneknek, főleg németeknek adományozzák. Ez ellen azután visszahatás keletkezett, mely találkozott a magyar polgárság törekvéseivel és az 1438-i budai fölkelést követő évben az ugyancsak Budán tartott országgyűlés határozataiban teljes erővel érvényesült. Tehát a magyarországi társadalmi helyzet a feudalizmus osztályellentéteit illetően azonos volt a csehországival, ha városaink nem is érték el a cseh városok fejlettségét. Viszont a német-magyar ellentét sokkal kisebb méretű volt és egyes városainkra és a főméltóságok kérdésére szorult össze. Ami a cseh felkelés történeti összefüggését illeti a magyarral, a magyar kutatás idevágó adatai alapján bizonyítottnak tekinthetjük.6 2 Husziták előbb határvárosokban jelentkeztek, mint pl. Pozsony, ahol Zsigmond király jelenlétében viták zajlottak le huszita tudósokkal, az orfanita betöréseknek kitett északnyugati vidékeken, mint Nagyszombat, ahol sok helyi elem csatlakozott a környéken, nemkülönben délen Zágrábban, a szlávtöbbségű zágrábi és a pécsi egyházmegyében, ahol a nemrég még működő pécsi egyetem és a prágai között jó kapcsolat állott fenn és ahol egyes huszita és régebbi patarén gyülekezetek hosszabb ideig fennállottak. Husziták jelentek meg Erdélyben is a közeli Moldvában létesített huszita telepek hatására. Ez a sokrétű, sokhelyütt megnyilvánuló cseh huszita kezdeményezés azonban csak akkor robbantott ki nagyarányú felkelést a magyar viszonyok ellen, amikor a lipani katasztrófa után nagyszámú táborita jutott az országba. Ezen a ponton még több érdekes mozzanat van, melyeket hazai kutatásunk figyelmen kívül hagyott. Tágabb értelemben eddig is szó esett Zsigmond király cseh zsoldosairól. Azonban egészen világos adatunk van reá, hogy éppen a délvidéki huszita mozgalmak kellős közepébe irányítottak tizenkét hajónyi táborita zsoldost egy. táborita kapitány vezérletével. Legalább is a király 1437 március 26-án meghagyja a soproniaknak, hogy a Pozsonyban várakozó táborita zsoldosok számára vásároljanak Bécsben tizenkét nagy hajót, hogy velük a csapatokat Nándorfehérvárra szállíthassák. A hajóknak május 19-ére behajózásra készen kellett állniuk. Emellett számolnunk kell a táborita seregek magyarjainak (a cseh manifesztumok magyar változatai mutatják, hogy ilyenek voltak) titokban való hazatérésével. Számolnunk kell a táboriták tudatos katonai oktatásával. Moldvai Jakab mester, aki már 1430—31 táján folytatott nagysikerű miszsziót Kolozsvárott és más erdélyi városokban, rendszeresen oktatta a népet " U. o. 266-67, 272—73. 1. " V. ö. Tóth-Szabó Pál: A cseh-husaita mozgalmak és uralom története Magyarországon, Bp. 1917, 84—132, 146, 148, 151, 153—156; 162. I; Kardos Tibor: A laikua *»oz gulom magyar bibliája, Budapest, 19Э1. 19—11. L
