Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

KARDOS ПВО* szerint, a táboriták pedig bátran, szabadon a forradalmi osztályharc szempontjai szerint. E minimális programm magyarázata, hogy valamennyien a római egyház kikapcsolásával közvetlenül igyekeztek a vallás ősforrásához hozzáférni. Ez pedig a nemzeti laikus egyházak követelései Wiclif is ezért küzdött az angolnyelvű bibliáért, hogy a király vezette nemzeti egyháznak, as egész angol népnek biztos vallási alapot adjon.45 Tovább erősítette a huszitizmus nemzeti jellegét a cseh egyházi szervezet teljes leszakadása az egyetemes egyházról és az a körülmény, hogy ez * szervezet maga is átalakult. A csehek létrehozták a nemzeti egyházak tiszt« ', szervezeti formáit is, mint: kevésszámú főpap, az egyházi vagyon szekulari-1 zációja, a dézsma és papi szolgáltatások eltörlése, az egyház erkölcsi reformja stb.... Az orfaniták és táboriták küzdelmeinek különösen nemzeti jellegét azonban a balszárny külön osztályharca hozta létre, melyet az egyházon túl « világi feudalizmus, a császár és a nemesség ellen folytatott. A balszárny ezáltal minden nemzetfeletti elemet egységesen kiküszöböl és helyébe a nép demokratikus egyenlőségét és harci egységét helyezi. Mert a nemeseket is befogadják, ha mint Ziska, lemondanak a nemesi előjogokról és csatlakoznak a néphez. A balszárny a nemzetet a „nyelv" (linguagium) fogalmával fejezte ki, ez pedig a nemzeti rítus nyelvéből származott. Ugyanis a feudális rend helyett vallott teljes egyenlőség az „isteni törvényen" alapul, ennek pedig egyetlen jogforrása a biblia csehnyelvű szövege! A pápaság és császárság országok-feletti intézményével együtt elvetik a hozzájuk kapcsolódó teológiát, vallási hagyományt, kánonjogot, római jogot, nemzetközi egyetemi tudományt érthetetlen latin nyelvével, helyükbe egyetlen egyet állítanak: a csehnyelvű bibliát- Ez a „törvény" egyesíti az igazakat, „isten népét", ez foglalja nárci közösségbe éppen úgy, mint a kantilénák, a nemzeti nyelvű harci dalok. így hát a biblia kifejezése szerint azonosítják a „nyelvet" avval, aki beszéli a cseh idiómát: a „néppel". A huszita történeti okmányok tehát „linguagium" elatt nemzetet értenek, de nem az egy nyelvet beszélők gépies, egybekapcsolódását, hanem nemzeti tudatra törő harci összefogást.4,

; Ez abban a tónusban is megnyilatkozik, ahogy a latinul beszélő katolikus papot jellemzik: ez szerintük „barbarizat", azaz „barbár szavakat mormol".47 Tehát megfordítják az olasz humanisták gőgös lenézését a nem-latin, vagy „romlott-latin" köznyelvekkel szemben. Szerintük éppen a latin a „barbár", szemben „isten népének" nyelvével. Ezt a demokratikus öntudatot mutatja a *® Természetesen a legjobban kiemelt oldala ennek a törekvésnek az a célkitűzés, hogy az angol nemzet angolul, tehát közvetlenül ismerhesse meg az „ig&z törvényt1

'. V. ö. Margaret Deanesly: The lollard Bible, Cambridge, 1020. 225—267. 1. és 418—420. 1. Hangsúlyozták, hogy az egész nép számára csak így érihelö az igazság, Id. Palmers: Determination, XII—XIII. és passim u. о. 420. 1. stb. 48

Oklevelekben, manifesztumokban, szerződésekben, stb 1420—1436-ig állandójú előfordul ez a kifejezés: linguagium nostrum, honorem dicti linguagii, ld. Franz Palacky: Urkundliche Beiträge zur Geschichte des Hussitenkrieges, I. Prag, 1872. 44, 78, 361. 1. — A biblia terjesztése „cunetis populis tribubus et linguis", U. o, II. Prag. 1873, 230. 1. — Az 1429-i prágai nemzetgyűlés végzése, hogy Morvaország kormányzója „esset de linguagio boemico vei slawonico'', U. o. 515. 1. — Gara Miklós magyar nádorral közlik a lengyelek, hogy szövetséget kötöttek a csehekkel „contra omnera nationem et praesertim Teutunicam excepta dumtaxat lingua vestra Hungarorum" »1432). U. o. 303. 1. — Az ú. n. Taborita Krónika is „Bohemieae nationis linguagium" ról tesz említést, Höfler: i. m. Fontes Rerum Austriacarum, Scriptores, VI. Bd. 481. I U. о. olvasható ez a kitétel; „Nostri linguagii, ut vulgus loquitur, quia teutonicus, naturalis existit inimicus." U. о. 647. 1. 47

„Többet érne öt szó, amit a nép megértene, mint az a barbár nyelven elbőgött tízezer'1 (melius loquerentur quinque verba in sensu populi, quam decern rnilia (si) sic mugiunt barbarisantes) u. o-. 580. 1.