Századok – 1950

Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1

BEM JÓZSEF ES A MAC Y A « SZABADSÁGHARC 9 ket2

1 A magyar kormány azonban késett: hivatalos segélykérésre várt. Csak október 17-én küldte el Windischgrätznek az ultimátumot, melyben azt követeli, hogy fegyverezzék le a horvát sereget, hagyjanak fel Bécs fenyegetésével és e követelések nem teljesítése esetére helyezi kilátásba, hogy átlépi a Lajtát. Windischgrätz válasza után („Lázadókkal nem tárgyalok!") október 28-án indul csak el a magyar sereg Bócs megsegítésére — de már későn. Október 27-én Windischgrätz intézkedéseket tesz a fővárosnak rohammal való elfoglalására. Október 28-án a belváros utcáin folyik a harc. Ezekben a napokban a felkelők WindischgTätzeel tárgyalnak a kemény, megadási feltételek enyhítéséről. Október 30-án jelenti Windischgrätz Ölmützbe, hogy Bécs elfogadta a feltétlen kapitulációt és a császári seregek még aznap elfoglalják a várost. Ekkor, az utolsó pillanatban jön a hír, hogy a magyar hadsereg a városhoz közeledik. A régvárt segítség megérkezett! Bécs népét forradalmi lelkesedés önti el: „Itt vannak a magyarok! Itt van Kossuth!" Móga tábornok október 28-án 25 ezres sereggel átlépte a Lajtát, 30-án Schwechatnál volt, 2 órára Bécstől. Do itt a magyar sereg szembetalálta magát Jellasics csapataival s a harcban visszavonulásra kényszerült. Ezzel а bécsi forradalmárok utolsó reménye is szertefoszlott. Bécs november elsején elesett, Windischgrätz vad gyűlölettel állott bosszút a bécsi népen. Bem az utolsó napokban az egyetemi légió egyenruhájában, oldalán megsebesülve személyesen vezeti a harcot, ö az utolsó, aki а Práterben az ú. n. Csillagtorlaszt elhagyta, miután egy vadászgolyó megsebesítette. A sebre angoltapaszt ragasztott, majd fiakkerben kocsisnak öltözve, hamis iratokkal a zsebében а határon át Pozsonyba érkezett. Messenhausert és a városban bennrekedt többi forradalmár vezetőembert Windischgrätz kivégeztette. Ugyanez a sors várt volna Bemre is, ha idejében el nem távozik. Bem, sebein kívül magával hozza a Habsburg-zsarnokság elleni gyűlöletét és a bécsi nép hősies magatartásának emlékét. Windischgrätz barbár hadviselési módszere felháborítja benne a katonát. Politikai felfogása is tisztul. Az elnyomott népek összefogásának eszméje — mely az egész lengyel emigráció politikai programmjának szerves alkotórésze volt — most konkrét közelségében vetődik fel előtte; a bécsi nép hősies felkelésének bukása azért következett be, mert a nép egymagára maradt a harcban. A közös elnyomatás alatt nyögő népek szövetkezése, harcos forradalmi fellépése az egyedüli biztosítéka a sikernek. Az osztrák abszolutizmus zsarnoki módszereivel szemben táplált haragja most, a bécsi tapasztalatok alapján érlelődik engesztelhetetlen gyűlöletté. Különösen Windischgrätz módszerei váltják ki haragját. ö, aki, mint később Puohnerről mondott szavai tanúsítják, tudta becsülni az ellenség katonáját is, ha abban lovagiasságot, jó modort tapasztalt, — most teljes szenvedéllyel fordul Windischgrätz ellen. Kossuthnak átadott memorandumában olvassuk: „Minden percben vártuk a magyar sereg jöttét. Ha idejekorán jő, úgy egy támadó mozdulattal párosult kitörés történhetett volna; — Auersperget megverni s őt Lincz felé nyomni s azután a Duna balpartjára átszállott Windischrätzet is le lehetett volna győzni, ki Morvába benyomult Mindez szerencsésen megtörténhetett volna. Sze -rencsétlenségre Móga tábornok, ki a Parendorfnál egyesült magyar sereget vezénylő, semmi mozdulatot sem téve, ellenére a magyar kormánynak s ellenére a provizórius bécsi kormány kérelmének. — Hanyagság volt-e vagy számitás? vagy a német tisztek rosszakarata, kik még nagy számmal vannak a magyar seregnél? Az tény, hogy a provizórius kormány elnöke, Kossuth kényszerítve érzé magát a parendorfi táborba jönni, a vezérletet Móga tábornoktól elvenni, ezt Görgeynek átadni s a német tiszteket elbocsátani, hogy a sereg Bécs felé nyomulhasson. De már késő volt! Windischgrätz már Bécs falai alatt állt; a Dunán átkelt, az összes sereg vezényletét átvette, mely 80.000-re ment, több, mint 200 jól felszerelt ágyúval. S így a magyar seregnek képes volt helytállni s ez alatt Bécs egész ostromát esész kiterjedésében folvtatni." (Egyetértés 1891. 90. sz.)