Századok – 1950
Tanulmányok - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. 85
HUNYADI HADSEREGE 97 Mezid bég Erdélyt dúló seregét s ugyanabban az évben tönkreverte Szehábeddin beglerbéget, kit a szultán a teljes rumili haderő élén, anatóliai hadtestekkel s janicsárokkal megerősítve küldött Havasalföld és Erdély elfogadására. Egy évvel később, a híres „hosszú" hadjáraton, seregei a Balkán-hegység szorosaiban ostromolták a szultánt. Nagy fordulat ez a török háborúk történetében; jelentőségével az egykorúak teljesen tisztában voltak. „Ha Hunyadi meg nem állítja Murád hódító útját, vége lett volna Magyarországnak, a környező országoknak, sőt a mi Itáliánknak is... örök hála illeti öt a magyarok és szomszédnépek részéről, hogy megóvta Magyarországot a török támadásától" — így értékelte győzelmeit Ranzanus. Hasonlóan Turóczi: „...bárhol, bármilyen rejtekúton próbáltak behatolni a török csapatok, hogy szokásuk szerint prédálják az országot, a sorsuk mindig balra fordult. Mert János vajda határőrzésre kiküldött katonái mindannyiszor megverték őket". S nemcsak a Hunyadi-ház hívei, Mátyás udvarának humanistái vélekedtek így; azonos értelemben szólnak az összes elbeszélők, köztük az ellenséges Dlugosz és Aeneas Silvius mellett a távoli, elfogulatlan Chalkokondylas. Nikápoly óta — olvassuk a görög tudós széleskörűen tájékozott művében — a törökök számtalanszor beütöttek Magyarországra s annyi rabot ejtettek itt, hogy Európát-Azsiát megtöltötték velük. Hunyadinak Szehábeddinen aratott dia-> dala után gyökeresen megváltozott a helyzet: a „pannonok" átkeltek a Dunán s maguk lendültek támadásba. Callimachus kiegészíti: megjött a magyarok s balkáni szövetségeseik önbizalma, ezzel szemben a győzelemhez szokott támadók „kezdték magukat nem mint győzők, hanem mint legyőzöttek érezni".28 Csoda történt — magyarázták a számukra érthetetlent az egykorúak, még az egyébként ugyancsak gyakorlatias velencei signoria is.2 9 Ám amit ők csodának véltek, az, mint mindig a történetben, az emberi lelemény, hősiesség és szervezés csodája, — gyakorlatban mindössze annyi, hogy Hunyadi hadserege más volt, mint az előző időszak Nikápolynál, Galambócnál, Szendrőnél csúfos kudarcot vallott magyar hadereje. Külső okok nem magyarázzák a fordulatot. Mert ha igaz is, hogy a török erejét ezekben az években megosztotta a karamán hadjárat, a magyarországi belháború s az ellentétek Frigyes birodalmával ezt bőségesen ellensúlyozták. Viszont a haderő szervezetében, összetételében s működésében jelentős változásokat figyelhetünk meg. Hunyadi helyesen ismerte fel s a helyes irányban — a köziponti hadvezetéstől függő zsoldos seregmag erősítésével — iparkodott kiküszöbölni a haderő alapvető gyengéit; szervező munkájában s hadjárataiban a nép széles tömegeinek aktív részvételére támaszkodott; ennek következtében nagy lépést tett előre az újszerű, a török háború s a centralizáció feladatainak végrehajtására egyaránt alkalmas sereg létrehozása felé. Túl kétségtelen hadvezéri képességein, sikerei jórészt ennek köszönhetők. Munkánk következő részében ezt az állításunkat igyekszünk részleteiben bebizonyítani. • Hunyadi ifjúságáról keveset tudunk. Tény az, hogy amikor pályáját a forrásokból pontosabban megrajzolhatjuk, zsoldosvezér. 1430 körül udvari szolgálatba lépett s itt „első zsoldját Magyar (Ungor?) praefectus alatt érde-58 Ranzanus, Turóczi és Callimachus, Schwandtner: Scriptores I. (1765) 636—7., 411., ill. II. 116., 138. s к. Cha kokondylas: Corpus scriptorum históriáé Byzantinae (Bonn, 1843) 257—8. 29 Ld. pl, Hadtört. Közi. 1919/21. 27. 7 Századok
