Századok – 1949

Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79

az egyház szerepe az árpádkori magyarországon 87 szólította, hogy azt a kamrát, amelyben a hűtlenek kincsei ée iraitai voltak, nyissa k'i. „Minthogy ezt megtenni nem akarta, nagy gyanú ébredt Bennünk. Ezért megintettük, hogy ha miagát a> hűtlenség vádja alól tisztázni akarja, a szóbanlevő kamrát nyissa ki, hogy meggy őződhesünk róla, vájjon tényleg ott vainnak-e a lázadók iratai ée kincsei. Ö azonban nemcsak, hogy a kamrát nem nyitotta ki, hanem Királyi Felségünket gyalázkodó szavakkal sértegette, olyannyira, hogy nem átallott Bennüriket rablónak mondanti," Erre ő kinyittatta ugyan a kamrát, de az iratokat bemutatja a pápának és kijelenti, „ne higyje Őszentsége, amit a püspök állít, hogy „mi Isten vagy az egyház becsülete ellen felléptünk volna" és a világért sem akar bármit „a Római Egyház sérelmére elkövetni".2

1 A királyi hatalom igen mélyre süllyedésével állunk szemben, amikor egy ellenpárt fejét a király nem meri elfogatni, sőt az idegemben lévő és e felett intézkedő hatalom előtt kénytelen a legteljesebb mértékben meghunyászkodni. A pápa intézi valóságban Magyarország belügyeit. 1198-ban levelet intéz András herceghez: „ne merjen bátyja, a király ellen fellázadni, vagy fegy/ verre kelni, mert ellenkező esetiben utasítja aiz esztergomi és kalocsai érsekeket és suffragan eu sait, hogyi... őt a kiközösítéssel sújtsák..."" Persze távolról sem arról van szó, hogy a pápai a királyi hatalmat támogatja. A valóságban mindenkor csak az egyháziak érdekeire van tekintettel. Hiszen Boleszló püspököt, aki, Imre király ellen Endre érdekében lázított, mint láttuk Imre király ellen veszi pártfogásába. Történetírásunkba/ni arról szoktak beszélni, hogy az Endre által indítandó kereszteshadjárat volt az, amelynek érdekében ezeket az intézkedéseket foganatosította. Az adatok ezt azonban semmiképpen sem támasztották alá. Az egyház érdekei bel- és külpolitikai vonalon nyilvánvalók: a pápa egyedüli céljai az egyházi érdekek megvédése. A legjellemzőbb erre, hogy amikor a testvérharc kitört, ai pápa kiadta az utasítást a magyar püspöki karnak, hogy vigyázzanak az Egyház vagyonára, s azt, aki ахг Egyház vagyona ellen tör, közösítsék ki.2' Ennek a felhívásnak azután olyan eredménye volt, hogy a csanádi püspök kénytelen a pápához fordulni, hogy a nagyszámú kiközösített közül legalább aizokat, akik halálos ágyukon vatnniak, feloldozhassák.2

4 Ugyanekkor úgy intézkedik a pápa a magyarországi egyházi birtokok felett, mintha Magyarországon nemi is lenne uralkodó. A fentemlített Boleszló váci püspök Rómábaim kéri 1198-bian az Elvin váradi püspöktől vásárolt „birtokqjmak, malmoknak, szőlőknek, szabadosoknak, szolgáknak, szolgálóleányoknak" elismertetését.25

Vagy valamivel később, 1209-bem. a garamezentbenedeki apátság, birtokai, niak részletes felsorolásával, Ince pápa oklevelében nyeri el ezekbetn a birtokokban való megerősítését." !1

„Postmodum verő Episcopo et canonicis convocatis. coram Principibus nostris, cameram, in qua dicebatur thesaurus infidelium esse reconditus aperiri, pacifice peti-í vimus. Quo petitioni nostre nullatenus acquiescente, major nobis orta est suspicio. Unde nos ipsum diligenter ammonuimus ut ad removendam a se infidelitalis suspiciionem enndem cameram aperiri facérét, quatinus nos experimento videremus, si pecunia infidelium et Iittere tnaditionis ibi essent recondite. Ipse vero non solum cameram non aperuit, verum etiam Regiam Majestalem nostram niullis contumeliis et verbis Drobrosis resumsit lacessere. usque adeo quod etiam nos latronem vituperando vocavit." quicquid itaque contra Deum et honorem Ecclesie idem Episcopus nos commjsisse Vobis dixerit. non credatis" ... quod non in contemptum Romane Ecclesie hoc facimus". (Wenzel A. U„ О. VI. 198. 1. és kk.) 52

Fejér CD. II. 315. Mon. Strig. I. 154. " Fejér CD. II. 33&. 1. » Fejér CD. II, 339. 1. 15

Mon. Strig. I. 158 1. » Mon. Strig. I. 190. 1.