Századok – 1949

Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79

az egyház szerepe az árpádkori magyarországon 85 pótlásáról gondoskodni tudnának. Csak a 12. században, éppen a feudális osztályviszonyok egyre erősebb kibontakozásával, világi nagybirtokosságunk erősödésével kerülhet sor arra, hogy ezek közül, külföldi főiskolák látoga­tásával egyre többen kerüljenek abba a helyzetbe hogy a magyarországi egyházi stallumok betöltésére alkalmasakká váljanak. (Az alsópapság kérdésével nem szándékozom foglalkozni. Aintmk a kér­désnek vizsgálatában, amelyet célul tűztem ki, szerepük1 teljesen jelenték­telen. Műveltségi színvonalukra jellemző a Kálmán alatt tartott ú. n. eszter­gomi zsinatnak híres 6. pontja, amely szerint a/z „írástudatlan papok vagy tétessenek le, vágy tanuljanak.1 5 Gondolhatunk itt még Szent László II. tör­vényének 13. fejezetére, amely szerint a „ludat, tyúkot, vagy gyümölcsöt lopó" papi személyt elöljárója vesszővel fenyíti meg,1 6 az.t hiszem láthatjuk, hogy ennek az alsópapságnak semmi szerepe nemi lehetett.) Az alsópapsági, amely már kezdetben magyar volt, nem játszott szerepet sem az előző időkben, sem1 a, következőkben. Amikor pedig a felsőpapság sorai­ban megjelennek a magyar urak, ugyanakkor jelentkezik a pápaság fokozódó politikai nyomása és az egyházfők így valóban egy idegen hatalom érdekeinek szolgálatába állanak. Persze nem jobb a világi nagybir tokossági sem, mert, ez, mint előbbi említettemi, ugyanekkor a keletrómai császárság zsoldjába szegődik. A gyermekkirályokat („korlátlan hatalmú királyainkat", minit Hóm an ezekről a királyokról is kimutatni igyekszik)17 a két idegein érdek szolgála­tában álló feiudális erő Valósággal bábjaivá teszi. A nyugati források arról beszélnek, hogy <a magyar király követni fogja a, görög uralkodók példáját, „aki, mintl állítják, a rómaiak kapzsisága miatti szakadt! el az igaz hittől." Ugyanezekben a forrásokban arról beszélnek, hogy a két görögbarát király azért halt meg olyan fiatalon, mert az egyházi párt fejei, Lukács esztergomi érsek „ölte meg őket szája leheletével". A győzelem, végül is az egyházi párté lett. A király az 1169. constituitioban kimondja: „mi magunk és utódaink soha nem fogunk az egyházi vagyonból semmit a saját hasznunkra fordítani, hacsak, ami® az Isten mentsem, ellenséges haderők nem jönnek orszá­gunkra, vlagy más, igen égető szükség nem szorít! rá, és akkor sem tesszük a püspökök tanácsa nélkül." Az 1169-i conistitutio utáni iniéhány évvel (1176) meghalt Mánuel, a világi feudális párt főtámasza, és III. Béla uralomrajutásával kezdődik meg a pápai politikai teljes érvényesülése Magyarországon, ekkor kezdenek a „rómaiak legelni" teljes érővel Magyarország javaiban. A görög befolyás korának feudális belső harcait nemi igein lehetett más­képpen; értelmezni, bár újabban Győry János kísérletet tett1 8 Lukács érsek személyének olyan átértékelésére', amely szerint! ez a céltudatos egyházfő „állam- és egyházellenes" lett volna, a bresciai Arnold-féle mozgalomhoz pzított volnai, amivel Lukács teljes osztályonkívüliségét, sőt osztályfelettiségét igyekszik bizonyítani. Ebből a célból kétségbe vonja az 1169-i constitiutio hitelességét (bár maga is megmondjál, hogy erre alapos bizonyítéka, nincs).19 Igaz, hogy erről a constitutióról Győry állandóan mitait a pápával kötött konkordátumról beszél, holott itt lényegében még nemi erről van szó, csupán a magyar egyházfők birtokállományának a világi nagybirtokosság által fenyegetett sértetlenségének megőrzéséről. 15 „Ut vdiote presbiteri non ordinentur, qui vero ordinati sunt, discant aut depo­nantur." (Marczali Enchiridion. 112. I.) 16 ,,Ordo clericalis, si anserem vei gallinam aut poma vei his similia furatus fuerit, scopis tantum a magistro corrigatur..." (Corp. jur. 72. 1.) 17 Hóman: Magyar történet, 407. 1. I. 18 Győri János: Gesta regum, gesta nobiliuin, 18—20.. 1. 19 Győri János: Gesta regum, gesta nobilium, 20. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents