Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

az 1919-es magyak mfoletísíoebadalom előtörténetéhez 75 ható népmozgalmakra" való tekintettel azoknak a rendeleteknek a tervezeteit, amelyeket szükség esetén azonnal életibe akartak léptetni. Ezek a már kész tervezetek a következők voltak: „1. Minisztériumi rendelet a Gybp (gyorsított bűnvádi eljárás) ki- • terjesztéséről; 2. minisztériumi rendelet egyes bűncselekményeknek az esküdtbíróság hatásköréből a kir. törvényszék hatáskörébe utalásáról; 3. minisztériumi rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról; 4. igaaságügyminiszteri rendelet egyes-kir. törvényszékek területére nézve a rögtönbíráskodás kihirdetésének elrendelése tárgyában."1

®7 1917 végétől — 1918 elejétől kezdve a dolgozó népi tömegek, mindenekelőtt az ipari munkásság fékentartása egyre nagyobb gondot okoz a kormánynak. Az 1918 januári sztrájk után a minisztertanácsban egyre inkább ennek a második, „belső háborúnak" a kérdései kerültek a tárgyalások középpontjába. ..Preventív, sőt szükség esetén megtorló intézkedések megtételére" a legkülönbözőbb kormányszervek vonalán történtek, mégpedig a legnagyobb titoktartás mellett intézkedések, mint erről többek között a minisztertanács 1918. február 7-i ülésének jegyzőkönyve is tanúskodik. ,,... 21. Belügyminiszter úr előadja, miszerint a hozzá beérkezett jelentések szerint az ország ipari városai, s főleg Budapeist forradalmi tendenciákkal teljesen alá vannak aknázva. A társadalmi rendet a készülő tömegsztrájkok és forradalmi mozgalmak legkomolyabban veszélyeztetik ... Miután ezen aggasztó jelenségeket tétlenül nézni nem lehet, szükségesnek jelzi a kellő preventív, sőt szükség esetén a megtorló intézkedések megtételét... hogy a biaij megelőztessék, illetve elháríttassék, s szükség esetén az államhatalom részére, az esetleged tömegsztrájkok és forradalmi jelenségekkel szemben a döntő erő feltétlenül biztosíttassék. Kereskedelemügyi miniszter úr előadja, hogy tudomása szerint a vasút is telítve van ily felforgató ideákkal. Ismerteti azokat a preventív intézkedéseket, amelyeket a baj kipuhatolására és megelőzésére a főkapitány igénybevételével tett. Igazságügyminiszter úr ismerteti a büntetőjogi felelősség kérdését... Gróf Esterházy Móric tárcanélküli miniszter úr bizonyos megteendő intézkedésekre nézve tesz javaslatot, nem különben kívánatosnak tartja, hogy a tett és teendő intézkedések a legnagyobb titkossággal kezeltessenek."16

8 A hadigyárosok és a kormányapparátus között a legteljesebb együttműködési állott fenn a végből, hogy a munkásság legelemibb követeléseit, esetleg csak régi jogai visszaszerzésére irányuló törekvéseit leverjék olyan esetekben is, amikor nyilvánvalóan a hadigyárosok óriási háborús nyereségének némi megnyirbálásáról volt egyszerűen szó. Ebből a szempontból igen jellegzetes volt a budapesti vas- és gépgyári munkások a nyolcórás munkanap visszaállítását célzó mozgalmának a lefolyása. 1918. március 3-án a budapesti vas- és gépgyári üzemek vasesztergályosai és giépmunkásai bejelentették a gyárosoknak, hogy amennyiben másnap délután 4 óráig nem kapnak hozzájáruló választ, nyolc órai munka után elhagyják ш üzemeket. Március 7-én reggel 33 gyárban a munkások délután 4 órakor abbahagyták a munkát. A munkáltatók elhatározták, hogy leállítják az üzemeiket és kizárják a mun-167

Orsz. Lvt. Magv. Kir. Igazságügyin. 1917. Bi. 457/1. Ered. okm. 1,8

Orsz. Lvt. M. É. 1918. 1290. sz. 6. sz. M. T. jegyzőkönyv. Ered, okm.