Századok – 1949

Turok; V. M.: Locarno (Ism.: Gál Éva) 346

348 SZEMIiB (219. oldj £« ezen külpolitika alapján sikerült leleplezni Locarno lényegét is, melynek „alapvető tartalma — a háború szelleme volt". Már közvetlenül Locarno után sikerült a Szovjetúniónak csökkentenie az imperialisták között létrejött paktum értékét. Még 1925. október 12-én létrejött a szovjet-német kereskedelmi szerződés és ezzel ,,bizonyos mértékben sikerült enyhítenie a locarnói egyezmények szovjetellenes élét", (227. old.) Ugyancsak komoly siker volt az 1926 április 24-én aláírt némel-szovjet semlegességi szerződés. Mindez komolyan akadályozta a Szovjetúnió elleni nyugati tömb összetákolását. A szovjetellenes tervek, a locarnói egyezmény ellen harcoltak a nyugati országok munkásosztályai is a kommunista pártok vezetésével. A kommunista pártok nap mint nap leleplezték a burzsoá békeszólamok hazugságát, a szociáldemokraták árulását, megmutatták, mi az igazi tartalma Locarnónak. Ezzel harcra mozgósítottak a háborús gyuj-togatók ellen, a proletár internacionalizmus igazi szellemében. Túrok könyve a szovjet történetírás egyik komoly eredménye. Olyan korszak történetet adja, melynek megértése fontos napjainkban is. Komoly és nagyarányú mű, de vannak egyes hiányosságai, amelyre már a szovjet bírálatok is rámutattak. Így például, hogy nem szentelt elég helyet sem a szovjet külpolitika aktív harcának a locarnói politika ellen, sem a nyugati kommunista pártok és a néptömegek tevékenységének. A könyvben található hiányosságok azonban nem változtatnak azon, hogy Túrok igen értékes és fontos munkát végzett a Locarnóról szóló monográfia megírásával. Locarnóról ez az első marxista-leninista monográfia. A szerző olyan útmutatásokra támaszkodhatott, amelyek biztos vezérfonalul szolgáltak számára egész munkájában: azokra a megállapításokra és ragyogó elemzésekre, amelyeket Sztálin elvtárs adott számos beszédében és cikkében a kapitalizmus általános válságáról, az imperiaüslák politikájáról a két világháború között és konkréten Locarnóról. Ezenkívül alapvető forrásanyag a szovjet sajtó, amely élénk figyelemmel kísérte az imperialista politika minden lépését és szüntelenül leleplezte a szovjetellenes, háborús kísérleteket. Ugyanide tartozik a nyugati kommunista pártok sajtója is, amely harcos cikkeiben feltárta a tömegek előtt az imperialista mesterkedések lényegét. Ugyanakkor Túrok felhasználta a burzsoá sajtóból, a politikusok és újságírók emlékirataiból és leveleiből származó adatokat, a parlamenti jegyzőkönyveket és hivatalos okmányokat. * Túrok könyve ragyogóan bizonyítja a szovjet történetírás fölényét a polgári történetírás felett, amely nem tud és nein is akar a dolgok lényegébe hatolni. Túrok hatalmas tényanyag feldolgozásával kimutatja, mi rejlett a pacifista szólamok mögött: a kapitalisták egész politikáját a Szovjetúnió elleni gyűlölet hatotta át. Locarnónak is ez volt az alapja; a német imperializmus újjáélesztését — ami egyben a piaci vetélytárs újjáélesztését is jelentette — szintén ez a gyűlölet diktálta. Égetően időszerű ez a könyv ma, ahogy erre a bevezetésben rámutattunk, s hasznos lenne, ha magvarul is megjelenhetne. Gil. ÉVA