Századok – 1949

Turok; V. M.: Locarno (Ism.: Gál Éva) 346

В. M. ТУРОК, ЛОКАРНО (V. M. Turok: Locarno. Moszkva—Leningrad. 1949. 267. I.) öt évvel a második világháború befejezése után az imperialisták ismét háborút akarnak kirobbantani. És amint nem új háborús készülődésük, ugyanúgy nem újak módszereik sem. Jelenlegi háborús készülődésük szerves folytatása a második világ­háborút előkészítő politikájuknak és sok minden érthetőbbé válik niai politikájukból, ha végigkísérjük a második világháború előkészítésének történetét. Ennek egyik fontos állomása éppen Locarno volt és ezért Turok Locarnoról szóló könyve hozzásegít ben­nünket az elmúlt és a mai korszak történetének megértéséhez, az imperialista módszerek világosabb megismeréséhez. A locarnói egyezmény, amely 1925-ben jött létre Anglia. Franciaország, Bel (fi uni, Olaszország és Németország között, fontos szakaszt jelentett a két világháború közti nemzetközi politikában. Locarnóban a szovjetellenes „nyugati tömb'' megalakítását kísé­relték meg, mégpedig az első világháborúban legyőzött Németország teljes bevonásával. Az első világháború befejezése óta ez volt az első olyan nemzetközi konferencia, melyen Németország már egyenjogú félként vett részt és amelynek határozatai jelentős módon elősegítették a német imperializmus és militarizmus megerősödését és ilymódon a második világháború előkészítését. A locarnói konferenciát a burzsoá politikusok, újságírók, történetírók, a burzsoázia szociáldemokrata lakájai a nemzetközi megbékélés nagy eredményének igyekeztek fel­tüntetni. Turok könyve leleplezi ezt a hazugságot. Megmutatja, hogy Locarno szerves része volt annak az imperialista politikának, amely 1917 óta, a Szovjetúnió létrejötte óta a szovjetek országúnak elpusztítását tartotta főfeladatának és amely logikusan vezetett a második világháborúhoz. Ezért Turok Locarno elemzésénél az első világháború után kialakult helyzetből indul ki. Az Októberi Forradalom győzelme nyomán a kapitalizmus világrendszere meg­szakadt és ettől kezdve az imperialisták minden tettét, minden gondolatát, egész politi­káját az irányította, hogy a Szovjetúniót megsemmisítsék és helyébe visszaállítsák a kizsákmányolás régi rendjét. A kapitalista világ válságát azon a tényezőn kívül, hogy most már két rendszer áll fenn egymás mellett, még az is fokozta, hogy a tőkés orszá­gok egymásközti ellentétei a végsőkig kiéleződtek. Az első világháború — amely ezek­nek az ellentéteknek első hatalmas, az egész világra kiterjedő kirobbanása volt — ugyan­akkor még inkább kiélezte az ellentéteket. És a világháború befejezése után a győztes és legyőzött országok ellentétéhez még hozzájárultak a győztes országok közti ellen­tétek. A világháború folyamán az USA gazdaságilag igen megerősödött, a többi tőkés ország rovására, a tőkés országok legfőbb hitelezőjévé vált és egyre 'inkább az egész kapitalista világ pénzügyi központja lett. Ezzel együtt fokozódott az USA harca a világuralomért gazdasági, katonai és politikai téren egyaránt. Turok könyve bemutatja, milyen eszközökkel folyt ez a harc. A főhelyet, akárcsak napjainkban, a Marshall­tervhez hasonló rabszolga-kölcsönök foglalták el, de ugyanakkor nagy fontosságot tulaj­donítottak az amerikaiak az úgynevezett „élelmiszersegély"-nek is. Ezeknek a kölcsö­nöknek és ,.élelmiszersegélyek"-nek az lett volna a feladata, hogy segítsenek a válságba jutott burzsoáziának saját népük forradalmi mozgalmainak elfojtásában. Hoover 1919. január 5-én írt levelében kijelenti, hogy az élelmiszerszállítmányok ,,az egyetlen reménység jelenleg arra, hogy feltartóztassuk a bolsevik áradatot, a nélkül, hogy hatal­mas összegeket fordítanánk katonai fellépésekre". (13. old.) Közrejátszott itt egyúttal az is, elhelyezési piacot biztosítanak az USA-ban felhalmozott eladhatatlan élelmiszer­készleteknek és az európai piacokat maguknak biztosítsák. Az „élelmiszer-segélyakciók­kal" együtt az amerikai ügynökök és kémek egész serege árasztotta el az európai orszá­gokat és „emberbaráti" feladataikra hivatkozva végezték romboló munkájukat. Anglia ebben az időben már „Amerika fiatalabb partnerének" szerepét játszotta, nemzetközi kérdésekben rendszerint az USA-val együtt, az USA-politikn támogatójaként

Next

/
Thumbnails
Contents