Századok – 1949
Benda Kálmán: Martinovics nyílt levele Ferenc császár és királyhoz (1792) 258
262 BEND A kálmán nek" nem szabad tudniok, а „Szabadság- és Egyenlőség Társaságába" tömörült forradalmárokról. A két szemléletet későbbi írásaiban, nem keverte egybe, nyilván mert úgy látta, hogy ez propaganda, szervezési szempontból sem hasznos. Talán ezek miatt a megváltozott irányelvek miatt is nem fedte fel soha, még a legbensőbb munkatársai előtt sem, hogy ő a röpirat szerzője-A nyílt levél megírása és megjelenése között egy félév telt el. Még egy félévre volt szüksége Martinovicsnak, míg végleg rászánta magát hogy tettleg is szembefordul az udvarral. 1793 tavaszára úgy látszik döntött: Pestre jött, hogy megkezdje a magyarországi — polgári és nemesi — elégedetlenek m egszervezését. A Ferenc osászár és királyhoz írt nyilt levél megírása jelzi a fordulópontot Martinovics egyéni pályájáD, azt, amikor az udvar embere a dinasztia, és a reakciós rendszer ellen fordul. Közrebocsátása félévvel később a magyar fejlődés szempontjából jelentős: az úgynevezett jakobinus szervezkedés megindulását jelzi. • Szólnunk kell még röviden magáról a nyilt levélről is.1 0 Szerzője Gorani grófntak, a Moniteur-ban megjelent nyilt leveleit tekinti mintaképének, de egyszeri olvasás meggyőzhet bennünket, mennyire fölötte áll a tanítvány a mesternek. Gorani udvari pletykákat és botrányokat ismertet fecsegő, szerkezet nélküli formában. — Martinovics komoly politikai nézeteknek ad hangot, ez emeli ki a nyilt levelet a korabeli számos hasonló röpirat közül, s ez emeli magasan Gorani munkái fölé. A nyilt levélben Martinovics az európai hatalmi viszonyok felmérése után vázolja elgondolásait a Habsburg-monarchia külpolitikáját illetően. Anyagismerete, tárgyi tudása meglepően nagy, s ha történeti hivatkozásai nem is mindig helytállók, saját korának viszonyait kitűnően ismeri és mesterien állítja szemünk elé. Meglátásainak eredetisége pedig elismerésre készteti a kései olvasót. Felismeri, hogy az európaji négy nagyhatalom — Franciaország, Oroszország, Poroszország és Ausztria — közül a Habsburgbirodalomra ekkor már nem a francia, hanem a porosz hatalom katonai törekvései a veszélyesebbek, s hogy Ferenc külpolitikája, mivel ezt nem ismerte fel, éppen legnagyobb ellenségeinek érdekeit szolgálja. Minden megegyezés Berlinnel porosz érdeket szolgál — mondja Martinovics — s nem kíméli bírálatában II. Lipót császárt sem, kinek uralkodása a porosszal való megegyezéssel indult Másik riválisa Ausztriának, kivel érdekei ütköznek, a cári Oroszország, mely lengyelországi foglalásaival egyre közelebbről veszélyezteti az osztrák birodalom érdekeit, s amelynek balkáni hatalmi törekvéseit a Habsburgok egymagukban annál kevésbbé védhetik ki, mert a porosz király és az orosz cár hallgatólagos érdekazonosságban, egyetértően járnak el vele szemben. Csak a franciákkal nem ütköznek a Habsburgok hatalmi érdekei — írja —, s másik két vetélytársát Ausztria csak egy francia szövetséggel tarthatja féken. Francia szövetség nyugat felé keleten szoros együttműködés Lengyelországgal (a lengyel trónra esetleg Habsburg főherceg megválasztása révén): Martinovics ebbe az irányba akarja terelni az osztrák külpolitikát Igaz ugyan, hogy a Habsburg császárságot a francia köztársaságtól számos belső ellentét választja el, de Martinovicsnak meggyőződése, hogy ezen a téren 10 A nyílt levéllel elsőnek Fraknói Vilmos foglalkozott Martinovics és társainak összeesküvése c, munkájában. Fraknói félremagyarázza az irat tendenciáját (pl. sze' rmte Martinovics azért támadja II. Lipótot, mert „rászedte a porosz királyt Reichenbacliban") és ,,a szerző erkölcsi romlottságán", valamint „cinizmusával ugyanazon színvonalon álló vakmerőségén" kesereg. (180—181. 1.) — Fraknói tendenciózus szempontjaival Pulszky Ferenc szállt szembe, kiemelve a nyílt levél objektív politikai meglátásait (Martinovics és társai. Bp„ 1882., 42—44. 1.). Rajtuk kívül más nem is foglalkozott a röpirattal.
