Századok – 1949
Benda Kálmán: Martinovics nyílt levele Ferenc császár és királyhoz (1792) 258
260 bend a kálmán meg ш uralkodót a végzetes útról visszatéríteni. „Ismeretes, — mondotta —, hogy egy Milánóból kiutasított gróf, nóvszerint Gorani, több európai uralkodóhoz... leveleket írt, s ezeket a Moniteurben kinyomatta. Ezért a Moniteur olvasói azt várták, hogy hamarosan hasonló levél fog megjelenni Ferenc császár Őfelsége ellen is az újság hasábjain." Ez adta neki az ötletet a nyílt levél megírására. 1792. végén el is készítette, s benne — mondotta vallomásában — „erősen köztársasági jellegű nyilatkozatok és kiszólások között tanácsokat adtam arra nézve, hogyan lehetne az osztrák ház külpolitikáját úgy irányítani, hogy abból az uralkodóháznak haszna is legyen." Az volt a szándéka, bogy írását beküldi közlésre a Moniteurnek. „Miután azonban a levelet egy nap alatt megírtam, lecsillapodott vágyam, hogy azt a Moniteurben, vagy valahol másutt közzétéve forgalomba hozzam, és holt eszmény (Todtes Ideal) gyanánt egyéb irataim között hevertettem." 1793 elején azoniban váratlanul kimaradt a Moniteur egy száma. „Itt, Bécsben, rögtön az a hír terjedt el, hogy ez a szám bizonyára azért nem érkezett meg, mert abban jelent meg a régenvárt levél." Amikor áprilisban Pesten járt, ott is ugyanezt hallotta, sőt barátai bizonyosra véve, hogy neki megvan a Moniteurnek ez a száma, „sürgetve kérték", küldje meg nekik. Ezért Bécsbe visszatérve Hackel kereskedőnek (a bécsi jakobinus-per egyik vádlottja) lediktálta az általa írt nyílt levelet, s szerzőül Goranit jelölve meg, mintha csak a Moniteurből másolta volna, ki, 1793 májusában eljuttatta Pestre Hajnóczy Józsefnek, akivel a jakobinus-szervezkedés révén kapcsolatban volt. Arra, — mondotta vallomásában —, hogy Hajnóczy az iratot másoknak is megmutatja majd, nem is gondolt. A nyilt levél további sorsára fényt derítettek a magyar jakobinus mo'zgalom vezető tagjainak vallomásai. Hajnóczy, miután lemásolta, továbbadta Szentmarjaynak, majd Laczkovics Jánosnak, a Graeven huszárezred volt kapitányának, a Martinovicstól alapított „Szabadság és Egyenlőség Társasága" másik két igazgatójának. Hajnóczy latinra fordította le, míg Szentmarjay németre és magyarra, Laczkovics pedig külön mégegyszer magyarra. Rajtuk keresztül terjedt el azután az ország minden részében.8 • Martinovics vallomásának, hogy a nyilt levél megírására a császári ház jövőjéért való aggódás késztette nyalván nem adhatunk hitelt. A majdani magyar jakobinus-szervezkedés vezérének pályája, személyisége, telve van homályos és ellentmondó vonásokkal. Ennek a rövid bevezetésnek szétfeszítené a kereteit, ha Martinovics életpályáját akarnánk megrajzolni.' De a röpiratban írottak megértéséhez utalunk arra hogy a lembergi egyetem II. Józseftől kinevezett fizika tanára, II. Lipót császár udvari kémikusa, Ferenc trónralépése óta mindinkább szembekerült az udvarral. 1792-ben szertejárva Magyarországon, észre kellett vennie a reakció egyre nyíltabb előretörését. „Gyakori utazásaim lehetővé tették. — mondja a bécsi vizsgálóbíróság előtti vallomásában —,8 hogy megismerjem a magyar• Szentmarjay vallomása: 1794. augusztus 30., szeptember U és 2.: 0„ L. Vertr. A. 47. fasc,., Szentmarjay periratai, 4. sz. melléki-; Hajnóczy vallomása, 1794. augusztus 29. és szeptember 6f : u. o. Hajnóczy periratai, 3. sz. melléki.; Laczkovics vallomása, 1794. szeptember 2.: O. L. Vertr. A. 46. fasc., Laczkovics periratai, 4. sz. melléki. — Ld, még Szlávy János vallomását a kir. táblán: O. L. Vertr. A. 43. fasc. Szlávy peri iratai, 3. és 4. sz. melléki. 7 A Martinovics személye körüli problémáknak, valamint a magyar jakobinus moz, galom történetének egyébként a közeljövőben külön tanulmányt szeretnénk szentelni, amelyben részletesen kitérnénk mindezekre a kérdésekre. 8 Martinovics 1794. augusztus 13-i kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyv. Wien, Slaatsarch. Vertr. A. 45. fasc.
