Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
.240 zSIGMOND lászló ,,Két lehetőség van — mondotta Hitler Halifaxnak — a népek egymásközti viszonyának a megszabására. — A szabad erő játéka, amely sok esetben a népek életébe való aktív és durva beavatkozást jelentene... A második lehetőség abban áll, hogy a szabad erők játéka helyett a felsőbbrendű észt (höhere V'ernuft) jutlas.sunk hatalomra; de ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ennek a felsőbbrendű észnek körülbelül ugyanahhoz az eredményhez kell vezetnie, amelyet a szabad erők játéka teremtett volna meg... — 1919-ben elmulasztották a legjobb alkalmat ennek az új módszernek az alkalmazására. Akkor az esztelenség módszerét részesítették előnyben."85 Hitler virágnyelven fejezte ki magát, de lord Halifax megértette a virágnyelven mondottakat ie. A „felsőbbrendű ész" nem más, mint az a magasabb érdek, melynek már 1919-ben alá kellett volna vetnie a kapitalista államok egymásközötti ellentéteit. Ez a magasabb érdek: a bolsevizmus elleni harc, a Szovjetunió elleni imperialista egységes front megteremtése. Halifax megértette Hitlert és több példával igazolta, hogy a „felsőbbrendű ész"-t illetőleg Angliát nem érheti vád. „Az angol — mondotta Halifax — a realitások népe és talán bárki másnál jobban meg van győződve arról, hogy a versailles-i diktátum tévedéseit helyre kell hozni. Anglia a múltban is ebben a realisztikus szellemben fejtette ki befolyását. Rámutatott Anglia szerepére a Rajna-vidék határidő előtt történt kiürítésénél, a jóvátételi kérdés megoldásánál és a Rajna-vidék újramegszállásánál... Az angol részről nem hiszik, hogy a status quonak minden körülmények között érvényben kell maradnia. Elismerik, hogy alkalmazkodni kell az új körülményekhez, helyre kell hozni a régi tévedéseket és ha szükséges, tekintetbe kell venni a jelenlegi helyzet megváltoztatását. Anglia csupán olyan irányban fogja érvényesíteni befolyását, amely biztosítja, hogy ezek a változások ne azzal az esztelen módszerrel jöjjenek létre, melyet a Führer megemlített, nevezetesen a szabad erők játékának útján, ami végül is háborút jelent."80 Beszélgetése végén lord Halifax még megjegyezte hogy „az, aki, mint ő, katona volt a világháborúban, nem akar többé háborút. Angliában és a többi országban hasonló törekvés uralkodik. Csak egy ország — Szovjetoroszország nyerhet egy általános konfliktus esetén. A többiek lelkük mélyén mind a béke megerősítése mellett vannak."9 7 Miután a beszélgetés folyamán Hitler is leszögezte, hogy „az. egyetlen katasztrófa a bolsevizmus; a többit mind el lehet rendezni,"9 S Hitlernek és Halifaxnak sikerült megtalálni azt a közös nyelvet, amelyen tárgyalásaikat folytathatták. Rátérhettek a tárgyi kérdések rendezésére, de ezeknek a kérdéseknek a ,felsőbbrendű ész" szerint való rendezését többek között megnehezítette a népek békevágya, a világszerte erősödő fasisztaellenes mozgalmak, a kommunista pártok nemzetközi befolyása^ Amikor Hitler megjegyezte, hogy „a nemzetközi problémák megoldásának lehetőségét mindaddig nagyon nehéï lesz megtalálni, amíg a politikai pártok nem okosodnak meg, vagv amíg nem honosodnak meg azok a kormányzási formák, amelyek nem engedik meg a pártoknak, hogy jelentékeny befolyást gyakoroljanak a kormányra"99 Halifax megnyugtatta Hitlert az angol helyzettel kapcsolatban és kiemelte: 95 U. о, I. 20. 08 Okmányok ... I. 22. 97 Okmányok... I. 44. 98 U. о. I. 44. 99 U. о. I. 27,
