Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
.232 zsigmond lászló hiányt, akkor súlyos taktikai hiba lenne, ha idejekorán és még mielőtt az angolok elkészültek légi fegyverkezésükkel, nem ülnénk le a tárgyaló asztalhoz."5 9 Levele további részében a nagykövet beszámol arról, hogy véleménye szerint francia részről hajlandóság mutatkozik a megegyezésre és erről a következőket írja: „Figyelemre érdemes az a tény, hogy a megegyezés létrehozására irányuló javaslat a Népfront kormányától és annak zsidó miniszterelnökétől indul ki, aki ezért a baloldal igen heves támadásainak van kitéve."6 0 Levele végéni Welczek ismét felhívja a figyelmet a Népfront miniszterelnökére, Leon Blumra és külügyminiszterére, Delbosra és velük kapcsolatban, fezeket írja: ,,Mint megbízható forrásokból értesültem, Blumot és Delbost a nekünk tett javaslatért élesen támadják a szovjet útmutatást követő radikális baloldaliak, akik a megegyezés minden kísérletét szabotálják és akik e lépést akarták Blum és Delbos bukásának indokaivá tenni. Miután érdekünkben áll, hogy ezt a két egészségesen gondolkodó és becsületes embert uralmon tartsuk, nem tanácsos dolog Franciaországot túl soká váratni."61 Blum jóindulatáról a mindinkább nehéz gazdasági helyzet elé kerülő fasiszta Németország irányában Schacht is megemlékezik a nürnbergitörvényszék előtt tett vallomásában. Schacht 1936 nyarán Franciaországban! volt, ahol a francia kormánnyal arról tárgyalt, hogyan lehetne könnyíteni a fasiszta Németország helyzetén. „Leon Blum kormánya — mondotta Schacht —, mely ebben az időpontban hatalmon volt, szerencsés megértésről tett tanúságot Közép-Európa gazdasági és élelmezési nehézségeinek megoldása szempontjából és késznek nyilatkozott, hogy a maga részéről megvizsgálja minél előbb a gyarmati kérdést, abból a célból, hogy Németországnak visszaadják egyik vagy másik gyarmatát."62 A francia-német közeledésnek az lett volna a célja, hogy a szovjet-francia kölcsönös segélynyújtási egyezményt francia részről sutba lökhessék, vagy legalább is értéktelenné tegyék. Welczek ezzel kapcsolatban ezt írja: „A francia-német közeledés esetén a francia-orosz egyezmény fokozatosan a rapallói egyezmény jelentőségének színvonalára süllyed. Ezt a kifejezést használta Delbos legutóbbi beszédében."6 3 Az áruló szociáldemokratákon kívül még más irányból is történtek lépések, hogy a fasiszta támadók által fenyegetett államok kapcsolatait a Szovjetunióval meglazítsák vagy teljesen széttörjék. Erre jó ürügyül szolgált a spanyol polgárháborá, amikor „a bolsevizmus elleni harc" ürügye alatt újból „egyesülhettek" a különben éles harcban álló kapitalista hatalmak. Ennek az „egyesülésnek" a főpapja a pápa volt és központja a, Vatikáni,. XI. Pius pápa állt az élére annak a kampánynak, melynek az volt a feladata, hogy a katolikus világot belekényszerítse a szovjetellenes frontba, és hogy nyomást gyakoroljon azokra az országokra, alhol a lakosság túlnyomó többségben, katolikus volt és amely államokat szövetség kötötte a Szovjetunióhoz — így különösen. Franciaországra. 69 Okmányok és adatok a második világháború előzményeiről. II. köt.. 216. 1. 60 U. о. II. 219. 1. 61 Okmányok és adatok a második világháború előzményeiről. II. 221. 1. 62 Procès... Débats; XII. 440—441. 1. 83 Okmányok és adatok a második világháború előzményeiről II. 217. 1.
