Századok – 1949

20 В. D. QREKOV Cvetkov és Aliipov nem értették meg helyesen J. V. Sztálin alapvető gondolatát a központosított államok kialakulásáról. Levelük alkalmat adott J. V. Sztálinnak, hogy újból visszatérjen erre a kérdésre és mégegyszer megmagyarázza gondolatát. Cvetkov és Alüpov levelükben meghamisították J. V. Sztálin gondolatát, és úgy állították be az ügyet, mintha J. V. Sztálin azzal az állításával, hogy a védelem érdekei voltak az előfeltételei a központosított állam megalakítá­sának a feudalizmus felszámolása előtt, megtagadná a gazdasági tényezők szerepét. J. V. Sztálin válaszában igen világosan és meggyőzően mutatott rá arra, hogy csak arról van szó: a központosított államok kialakulásának folyamata csak meggyorsul az önvédelem: szükségének a hatására és így a gazdasági tényezőt ezzel semmiképpen sem küszöbölte ki-Nem volt nehéz, hogy J. V. Sztálinnak ezt az állítását egy sereg ragyogó példával illusztráljuk. Vájjon mielőtt Batu betört az orosz földre, az orosz emberek nem voltak-e tudatában annak, hogy az önvédelem szükséges? Nem kell kételkednünk abban, hogy e korszak orosz emberei előtt nem volt idegen az a gondolat, amely szerint a politikai egyesítés helyes, a feudális egyenet­lenség pedig veszélyes. Az „Igor-ének" szerzője minden feudális fejedelem­séget felhívott az egyesülésre és szomorúan állapította meg azt a tényt, hogy „a fejedelmek zászlai különböző helyeken lobognak". Egyesülésre mégsem került sor, és Oroszország hosszú tatár uralommal sínylette meg ezít. Nem ezt látjuk már а XIV. század végén és különösen а XV—XVI- században. A feu­dalizmus még nem tűnt le, a központosított állam viszont megerősödik, és a XVI. századra már jelentős erővé válik. Miért? Azért, mert a feudális szét­tagoltságban lévő Oroszország egyes részei közt már érlelődnek a gazdasági kapcsolatok, fejlődik a belső piac, és végül átfogja egész Oroszországot. Itt, hogy J. V. Sztálin szavait ismételjük, „még nem volt kapitalista fej­lődés, lehet, hogy ép csak születőben volt, amikor a védelem érdekei.. • azt követelték, hogy haladéktalanul megalakuljanak azok a központosított álla­mok. amelyek képesek arra. hogy a, támadók nyomását kivédjék."5® Már tudjuk, hogyan látta J. V. Sztálin az állam funkcióit a rabszolga­tartó, feudális és kapitalista rendben (a kizsákmányolt többség megtartása az uralkodó osztály kezében, a határ kiterjesztése és védelme). Ha így értel­mezzük az állam szerepét, még világosabbá válik egyes polgári történészek­nek, V. O. Kljucsevszkijnek, M. A. Djakovnák és sok követőjüknek a tévedése, akik nem vették figyelembe az állam részvételét a jobbágyrendszer megszilár­dításában Oroszországban, és úgy ábrázolták ezt a folyamatot, hogy az a parasztok eladósodásának a következménye. Itt nyilvánvalóan egyáltalán nem értették meg az államnak és alapvető funkcióinak lényegét. A Péter-korabeli Oroszország társadalmi szerkezetének kérdése Erről a bonyolult és fontos kérdésről mind a forradalom előtti Orosz­országban, mind a szovjet korszakban sokat írtak. Péter és kora mindig fel­hívta magára a történészek, a közírók és az irodalmárok érdeklődését egy­aránt. Most is a „Voproszü Isztorii" című folyóirat hasábjain arról folyik a vita, hogy a.társadalmi-gazdasági formációk tanításának a szempontjából hogyan kell értelmezni a nagypéteri korszakot. Közgazdászaink is érdeklődnek a kérdés iránt. A vitában két irányzat ailakult ki: 1. az egyik a nagypéteri üzemet tőkés jellegűnek tartja, 2. a másik tagadja ezt a jellemzést és a tőkés manufaktúra megjelenésének pillanatát а XVIII. század második felére, helyezi, amikor a munkaerő elegendő mennyiségben jelenik meg a piacon. 59 J. Sztálin: Müvei, V. kötet, 34. 1., orosz kiad.

Next

/
Thumbnails
Contents