Századok – 1949

Girsfeld; A.: Az Egyesült Államok szerepe a szibériai és távolkeleti szovjetellenes intervenció megszervezésében 189

az egyesült államos szibériai és távolkeleti intervenciója 207 kovval együtt kegyetlenkedtek, raboltak és elvitték az aranyat, ezüstöt, kőolajat, prémeket, vasat és a halakat. Az erőszakoskodó cselekményekre válaszul fenyegető mozgalom keletkezett Vladivosztoktól egészem az Uraiig. Ebben az időben, a német koalíció veresége után* az angol-amerikaifrancia blokk keze felszabadult a Szovjetoroszországgal vívandó küzdelemre. Wilson képmutató „14 pontja", amely világosan védekező jellegű volt, nem elégítette ki a győztesek koalícióját Az Egyesült Államok imperializmusa ekkor ismét egy intervenciós programmot, dolgozott ki és megkísérelte maga köré gyűjteni az Entente hatalmait. 1918 októberében az Egyesült Államok kormánya Oroszország teljes felosztását javasolta. Az, amit egy évvel azelőtt, 1917 november—decemberében a szövetségeseknek az Egyesült Államokkal való konferenciáján említettek, most még határozottabb formát kapott Az Egyesül! Államok kormánya, a legnagyobb titokban új „14 pontot" terjesztett elő (az Egyesült Államok kormánya ezt a „14 pont értelmezésének" nevezte), amelyekben lemondott a „tengerek szabadsága" elvéről, a, gyarmatok újrafelosztásának követeléséről, az államok közötti gazdasági korlátok eltávolításáról szóló tételéről, amelyek tulajdonképpen a „nyitott ajtót" jelentették volna az Egyesült Államok számára. Ebben az új „14 pontban", melyek egy évtizedig titokban maradtak a világ közvéleménye előtt, ш „orosz-kérdésben" Oroszország teljes felosztása szerepelt. Nemcsak Lengyelországot, Litvániát, Finnországot és Lettországot, hanem Ukrajnát, a Kaukázust, Közép-Ázsiát és Szibériát is el akarták szakítani.70 Ez a Programm volt az Egyesült Áliamok kormánya mindennapos politikai tevékenységének „munkaprogrammja". 1918. november 20-i Lansinglioz intézett levelében Wilson érintette Oroszország képviseletének kérdését a következő békekonferencián. Jellemző a megcsonkított Oroszország részeinek általa adott felsorolása: Finnország, Balti tartományok, európai Oroszország, Szibéria, Ukrajna.77 Még a megcsonkított Oroszország részeiül sem, említi a Távol-Keletet, a Kaukázust és Közép-Ázsiát. Nem történt említés a Távol-Keletről, az új „14 pontban" sem,: 1918 őszén az Egyesült Államok kormánya ennek sorsát eldöntöttnok vélte és ebben a tekintetben a november 20-i levél semmi újat nem. ad. Wilson elnök azonban nem említi sem a Kaukázust, sem Közép-Ázsiát.; A szétdarabolt Oroszország ezen eltűní részei azonban hamar előkerültek ... mint mandátumos teriiletek, a békekonferencián „a négyek tanácsában". A mandátum-rendszerrel kapcsolatos beszédében Wilson azt mondotta, hogy a gyámsági rendszer a „német gyarmatokra, a török birodalom területére és más „területekre" „terjed ki"... Arra a kérdésre, hogy mit ért „más területek" alatt, Wilson így válaszolt: „A volt orosz birodalmat" és megjmagyarázta, hogy a Kaukázust, Közép-Ázsiát és más területeket tart szem előtt.78 Távol-Keletet ez alkalommal sem nevezte meg a gyámság alá helyezendő területele között! Wilsonnak az „orosz-kérdésben" adott programra ja, amelyet az Egyesült Államok kormánya 1918 őszén, a párizsi békekonferencia előestéjén közölt az Entente hatalmaival, megkísérelte, hogy politikailag egy közös tervbe hangolja össze a Szovjetoroszország ellen irányuló intervenciót, amely ekkor már a különböző frontokon az intervensek különálló cselekedeteiben jelentkezett. Az angol-francia-amerikai imperializmus egy olyan intervenciós tervet dolgozott ki, amelynek körvonalai a következők voltak: Kolcsak támadása 7« Field Marshall SJr Henry Wilson, His life and diarv. II. köt., 125. 1. 77 Foreign relations. Paris Peace Conference. I. köt. 270. 1. n Dillion. The peace conference. 160. 1.