Századok – 1949
18 В. D. QREKOV áltál felvetett „nemzeti kérdés" is a nemesség és a burzsoázia „nemzeti kérdésé"-tői." J. V. Sztálin rámutat arra, hogy a proletariátus szempontjából a nemzetiségi kérdés alá van rendelve egy sokkal fontosabb kérdésnek, — la proletárforradalom győzelmének, „...a proletariátus győzelme érdekében szükség •van valamennyi, munkás egyesülésére, nemzeti különbségre való tekintet nélkül"" J. V. Sztálin ezekből az elméleti alapokból kiindulva harcolt a grúz, örmény és egyéb föderális ta szociál- demokraták ellen, akik a helyett, hogy az egész oroszországi proletariátust egyesítették volna a cárizmus és a burzsoázia elleni közös harcra, felvetették az egyes, nemzetiségi alapon szétdarabolt ezociál demokrata pártok eszméjét. Csak a nemzet és a nemzetiségi kérdés problémájának lenini-sztálini megoldása tette lehetővé azt, hogy az egész oroszországi proletariátus egybeforrt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban győzelmet aratott. Tizenhat évvel az egész világot megrázó hatalmas események után írja meg J. V. Sztálin munkájának a folytatását. „A nemzetiségi kérdés és a leninizmus" című cikkében rámutat a most élő nemzetekre, — a francia, angol, olasz, északamerikai és más, hozzájuk hasonló nemzetekre, és szükségesnek tartja annak a megvilágítását, hogy „az ilyen nemzeteket burzsoá nemzeteknek kell minősíteni".49 A szovjet rendszer megszilárdulása előtt ugyanilyen burzsoá nemzet volt az orosz, az ukrán, a tatár, az örmény, a grúz és Oroszország egyéb nemzetei. „Érthető, hogy az ilyen nemzeteknek a sorsa egybekapcsolódik a kapitalizr mus sorsával, hogy a kapitalizmus bukásával együtt az ilyen nemzeteknek is el kell lűnniök a színről."50 El is tűntek a színről. A szocializmus országában) az új, szovjet nemzetek, amelyek a régi, burzsoá nemzetek alapján azután fejlődteík és alakultak ki, hogy Oroszországban megdöntötték a kapitalizmust, felszámolták a burzsoáziát és nacionalista pártjait és megteremtették a Szovjet rendet. Az ilyen nemzeteket szocialista nemzeteknek kell minősíteni."5 1 A Bolsevik Párt nemzetiségi programmjának megvalósítása azt követelte hogy felszámolják a nemzeti elnyomás minden formáját, határozottan harcoljanak a nagyhatalmi sovinizmus és a helyi nacionalizmus ellen, erélyesen munkálkodjanak a soknemzetiségű Szovjet ország egyes népei közt fennálló gazdasági és kulturális egyenlőtlenség megszüntetésén. A Párt programmja a lenini-sztálini nemzetiségi politika teljes győzelmére vezetett a Szovjetunióban. „A Szovjetúnió alkotmánytervezetéről" c. beszédében a Szovjetek VIII. Eendkívüli összszövetségi Kongresszusán, 1936. nov. 25-én azt mondta J. V. Sztálin: „Az, hogy nincsenek kizsákmányoló osztályok, akik fő szervezői voltak a nemzetek egymásközti viszályainak, az, hogy nincs kizsákmányolás, amely a kölcsönös bizalmatlanságot ápolta és szította a nacionalista szenvedélyeket, az, hogy a munkásosztály van hatalmon, amely minden elnyomás ellensége és hűséges hordozója a nemzetköziség eszméjének; az, hogy a népek tényleg kölcsönösen támogatják egymást a gazdasági és társadalmi élet minden területén, végül az, hogy föllendült a Szovjetúnió népeinek nemzeti kultúrája, amely formájára nemzeti, de tartalmára szocialista; mindezek és más, ezekhez 47 U. o. 36. 1. 18 U. o. 37. 1. 49 Sztálin: A nemzeti kérdés és a leninizmus. Társadalmi Szemle 1949. nov.-dec. 146.1. No U. o. 146. 1. " U. o. 746.
