Századok – 1949

Girsfeld; A.: Az Egyesült Államok szerepe a szibériai és távolkeleti szovjetellenes intervenció megszervezésében 189

AZ EOTESÜLT ÁLLAMOK SZIBÉRIAI ÉS TÁVOLKELBTI INTERVENCIÓJA 201 az amerikai burzsoá sajtó mindennapos próféciái ellenére, melyek pusztulását jósolták, napról-napra erősödött ée az Egyesült Államok közvetlen részvétele az Oroszország ellen irányuló intervencióban minden becsületes amerikai elégedetlenségét váltotta volna ki Végül pedig Wilson nem volt biztos abban, hogy a japánok képesek lesznek megtörni Oroszország ellenállását, amikor megkísérli elfoglalni az Uraiig terjedő területet; ezenkívül pedig Wilson még azt is aíkarta, hogy Kína is résztvegyen az intervencióban, ami az amerikaiak véleménye szerint megerősítette volna Kínának helyzetét Japánnal szemben, legalább is Mandzsúriában, a keletkínai vasútvonal övezetében. Az események menete arra kényszerítette az Egyesült Államok kormányát, hogy gyorsan foglaljon állást. Anglia és Franciaország, a németellenes koalícióban az Egyesült Államok szövetségesei, szükségesnek találták, hogy a japán seregekre bízzák a távolkeleti intervenció végrehajtását Angliának az volt a célja, hogy Japánt a szovjet hatalom leverésének és Oroszország felosztásának egyik eszközeként használja fel.6

1

Japán fellépésének ugyanakkor ellensúlyul kellett volna szolgálnia az Egyesült Államok távolkeleti és szibériai behatolásának; az angol kormány az Anglia támogatásával végrehajtott szibériai jiatpán intervenciót a legjobb eszköznek találta a japánamerikai távolkeleti ügyekben létrejött (Lansing—Iszij) egyezmény érvénytelenítésére. Az 1917 decemberében eredménytelenül befejezett tárgyalások után, melyeknek célja a> Japán részvételével megszervezett távolkeleti intervenció volt, a brit kormány 1918 január—februárjában azt ajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy tegyék meg a japánokat a szövetségesek mandatáriusaivá a szibériai és a keletkínai vasútvonal elfoglalásánál.52

Az Egyesült Államok ebbe nem egyezett bele és kijelentette, hogy az intervenciónál előnyben részesíti a „nemzetközi együttműködést".5

3 1918 márciusában Henry Wilson tábornok azt sürgette, hogy az Entente főtanácsa foganatosítson lépéseket a szibériai japáni intervenció meggyorsítására, amelynek Brit Impérium kormánya és az angol katonai hatóságok nagy jelentőséget tulajdonítanak".54

Clemanceau, aki féltette oroszországi befektetéseit^5

és félt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak Nyugat-Európa dolgozó tömegeire való befolyásától, a japán intervenció kérdésében Angliával együtt lépett fel. Már 1917 decemberében hangsúlyozta House Ugyanekkor (1917 novemberében) adták ki a parancsot (később elhalasztva) a 25. Middlesex-i ezred egyik zászlóaljának Hongkongból Vladivosztokba való átszállítására. (J. Word, With the „Die—Hards" in Siberia. 17—18. 1.); ekkor (november 22-én) állították össze a charbini külföldi konzulok összejövetelén a szibériai vasút zónájában végrehajtandó intervenció programmját. (R. Poincaré, Au service de la France, Paris, 1932. 330. 1.); ekkor (1917. október 16-án) jelentették a japánok Vladivosztokba való betörésének szándékát (az Ideiglenes kormány megbízottjának 606/3963. sz. titkos távirata. Pravda, 1918. április 9.), valamint az irkutszki francia főkonzul panaszát a miatt, hogy „sine die elhúzzák a január elejére jelzett szövetséges expedíciót" (André Bourgeois irkutszki francia főkonzul sürgönye a pétervári francia nagykövethez 1918. február 16-án. Krasznij Archiv. III, köt. 1929. 146. 1.) 61

Reichberg, A távolkeleti intervenció felszámolása. O. G. I. Z. 1940. 18. 1. rámutat arra, hogy 1917. november 8-án az angol burzsoá sajtó' azt követelte, hogy Japánt és az Egyesült Államokat bízzák meg az oroszországi intervenció végrehajtásával. 62

Foreign relations. 1918. Russia. II. köt. 30. 1. 63

U. о. 42. 1. м Field Marshall Sir Henry Wilson. His life and diary. II. köt. 148. I, 85

„A politikai sorsjáték főnyereménye reményében Franciaország milliárdokat tett csupán az orosz kártyára. Oroszország, amely pénzt kapott Franciaországtól, abba a helyzetbe került, hogy a Távol-Keleten — Kínában, Perzsiában —. mint pénzt osztogató politikai személy lépjen fel." V. I. Lenin kivonata S. Altmann... K. Bücher stb. Grundriss der Sozialekonomik c. munkájából. Leninszkij Szbornyik, 22. köt., 91. 1.